7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése
Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
2. cikk / 7 Ingatlan átadása kilépő tagnak
Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?
3. cikk / 7 Látványcsapatsport támogatása
Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?
4. cikk / 7 Rendezvényszervezés költségeinek elszámolása
Kérdés: Az 5135. kérdésre adott válaszuk a rendezvényszervező oldaláról vizsgálja az egy összegben számlázott szolgáltatások esetén követendő eljárást: ha ételt-italt nem tüntet fel külön soron a számlán, akkor a rendezvényszervező nem igényelheti vissza az étel-ital beszerzéskori áfáját, és ő fizeti a személyi jellegű egyéb kifizetés miatti szja-t, ehót. Mi a helyzet a megrendelőnél ebben az esetben? Elszámolható-e egy összegben a rendezvény számlázott összege az igénybe vett szolgáltatások költségei között? Áfája visszaigényelhető-e, és nem kell szja-t és ehót fizetni?
5. cikk / 7 Víz- és szennyvízközmű megvalósítása
Kérdés: A 3610. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: 1. Az érdekeltségi hozzájárulás milyen törvényi hivatkozás alapján minősül fejlesztési célra kapott támogatásnak? 2. Akkor is fejlesztési célra kapott támogatás, ha az önkormányzat nevére szólnak a számlák, és a víziközmű-társulat hitelt vesz igénybe? Amikor az önkormányzat nevére szóló számla esedékes, a társulat lekéri a hitelt, és átutalja az önkormányzat részére. 3. Minden egyes tétel könyvelése esetén el kell végezni az elhatárolást? 4. Ha év közben felmerül a társulatnál költség, a fejlesztési célra kapott támogatásból az összes költséget, ráfordítást ellentételező bevételt kell visszavezetni? 5. A társulat megszűnése esetén, a társulat az önkormányzatnak csak követeléseit, kötelezettségeit adja át, a 3. pont szerinti eredménytartalék nem kerül átadásra? 6. A társulatnak szerződése van az egyik lakáskasszával, melynek kedvezményezettje az önkormányzat. Ez esetben a fejlesztési célra kapott támogatásnak milyen eredményt módosító tételei vannak?
6. cikk / 7 Tag részére nyújtott kölcsön kamata
Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: – a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; – a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; – a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
7. cikk / 7 Törzstőkeleszállítása tőkekivonással
Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
