Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. előírása szerint [7. § (1) bekezdésének zs) pontja, (11)–(12) bekezdés] a kis- és középvállalkozások az adózás előtti eredményt – többek között – a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire is tetszetős a kérdés szerinti konstrukció, az a számviteli előírásokkal nem egyeztethető össze, mert nem biztosít megbízható és valós tájékoztatást sem az ügyfél, sem a gazdák jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Közvetlen önköltségbe tartozó tételek

Kérdés: Cégünk baromfit neveltet, felvásárol, majd ezen állomány egy részét bérvágatja, szortírozza, csomagolja, és ezt követően a késztermék egy részét belföldön értékesíti, jelentős részét exportálja. A készterméket hűtőházban tárolja előhűtött, illetve fagyasztott termékként. A cégnél a termékekre vonatkozóan év közben mennyiségi nyilvántartás nincs, csak értékbeli. A közvetlen költségeket az 5. számlaosztályban gyűjtjük, elkülönített számlákon.
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
– -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
– -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
– -a csomagolási költség,
– -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével kell meghozni.A mérlegkészítéskori értékeléskor a minősítéseket nem szabad az árak (a piac) átmeneti ingadozásaira alapozni. Az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra kell támaszkodni a tekintetben, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...nem megalapozott közöstevékenység (leegyszerűsítve, ha a szerződésből, a megállapodásból nem derülki, hogy ki mit tesz) az adózás előtti eredmény átadás-átvételének is lehet afedőneve. Ez esetben azonban az átvett-átadott pénzt nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.