9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Eladásra szánt lakások alvállalkozói
Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
2. cikk / 9 Lakóházépítés eladási céllal
Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
3. cikk / 9 Egyéni vállalkozó megszűnésekor kivitt ingatlan adózása
Kérdés: Egyéni vállalkozó 12 évvel ezelőtt vásárolt egy ingatlant, amit bevitt a vállalkozásába, vagyis annak beszerzési áfáját visszaigényelte, felújítást hajtott végre rajta, és azóta amortizációt is számol el évről évre. Most meg akarja szüntetni a vállalkozását. A vállalkozás megszüntetésekor a hatályos törvények alapján keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Az ingatlant el kell-e számolnia, és ha igen, konkrétan hogyan, a vállalkozás megszűnésekor valamilyen szinten az egyéni vállalkozói bevételei, esetleg osztalékalapja javára? A megszűnést követően, ha mint magánszemély értékesíti az ingatlant, akkor van-e olyan egyéni vállalkozói múltjából származó tényező, ami befolyásolja a jövedelemszámítás módját, ha igen, akkor konkrétan az hogyan működik?
4. cikk / 9 Ingatlan adásvétele feltételekkel
Kérdés: A kft. ásványvíz-kitermelésre vásárolt az önkormányzattól bányaművelési ágba tartozó ingatlant. A vételár 4 millió forint, 400 ezer forint foglalót kellett fizetni. A vételár többi részét december 15-ig kell megfizetni. Az önkormányzat az adásvételi szerződés aláírása napjával a telket birtokba adja, a vevő jogosult ott – engedélyek birtokában – fúrásokat végezni. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja, hogy az ingatlan tulajdonjoga a vevő javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a vételár teljes összegű kifizetését követően. Addig az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye bejegyzésre kerül. Számlát az önkormányzat nem adott. Aktiválható a telek? Értékcsökkenés elszámolható? Egyáltalán kell számlát kibocsátani? Vagy nem kell, mert a telek értékesítése tárgyi mentes? Foglalóról sem kell számla? Ha minden sikerül, vagy ha nem sikerül, a kutatófúrások, a mérnöki munkák költségeit hogyan kell elszámolni?
5. cikk / 9 Családiház-építés eladásra
Kérdés: Ingatlanberuházással foglalkozó társaság telket vásárol, amire családi házakat épít. A kivitelezést alvállalkozók végzik, akikkel vállalkozási szerződést köt. Az elkészült ingatlanokat használatbavételi engedéllyel értékesíti a vevőknek, akikkel adásvételi szerződést köt. Az alvállalkozók teljesítése jelen esetben közvetített szolgáltatásnak minősül-e, s így levonható-e az iparűzésiadó-alapból? Ha nem, akkor hogyan kezelendő? Kérem, hogy közöljék a törvényi hivatkozást is!
6. cikk / 9 Kalkulált bekerülési érték leírása
Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
7. cikk / 9 Támogatott eszközbeszerzés áfájának elszámolása
Kérdés: A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.
8. cikk / 9 Vissza nem térítendő támogatás áfája
Kérdés: Áfaalany őstermelő juhhodály beruházásához vissza nem térítendő támogatást nyert. Visszaigényelhető-e az áfa, mikor és milyen összeg után?
9. cikk / 9 Ingatlanbeszerzés áfája
Kérdés: A társaság ingatlanforgalmazó és beruházótevékenységet folytat. Esetenként ingatlant vásárolt magánszemélytől, amely felépítményt is tartalmaz. Ezen felépítményt elbontja, és a már üres telken lakóépületet épít, amelyet lakásonként értékesít. Kell-e ez esetben az arányosítással történő áfaelszámolást alkalmazni?
