15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Kapott támogatás egyszeres könyvvitelt vezető egyesületnél
Kérdés: Nem közhasznú jogállású egyesület támogatást kap egy kft.-től, 2 millió forintot, készpénzben. A kapott támogatást külön munkaszámon könyveli, és a hozzákapcsolódó költségeket is. Hogyan kell szabályosan könyvelni ezeket a pénzmozgásokat, ha az egyesület egyszeres könyvvitel szerint könyvel? Kell-e külön adatszolgáltatást készítenie ezen támogatásról? Az egyszerűsített beszámolóban és közhasznú jelentésben ki kell-e külön térni a támogatás bemutatására, vagy elegendő az erre vonatkozó sorok kitöltése? Milyen igazolást kell adnia a támogatásról a kft. számára?
2. cikk / 15 Elszámolásra kiadott készpénz
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
3. cikk / 15 Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros
Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
4. cikk / 15 Készpénzes számlák későbbi elszámolása
Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?
5. cikk / 15 Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.
6. cikk / 15 Bankkártyával történő fizetés
Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.
7. cikk / 15 Házipénztár szabályszerűsége
Kérdés: Nagykereskedelmi cégnél a kimenő átutalásos számlák egy részét a partnerek úgy fizetik ki, hogy a pénztáros generál egy hárompéldányos bevételi pénztárbizonylatot, amelybe beilleszti a kereskedelmi rendszerből azokat a lejárt fizetési határidejű számlákat, amelyeket a partnerrel megbeszélve, szeretnénk, ha kiegyenlítene, hogy továbbra is tudjon tőlünk vásárolni. A bevételi pénztárbizonylaton a nyomtatás dátuma szerepel, például 2008. 09. 17. Az országos területi képviselők ezekkel a bizonylatokkal felkeresik az ügyfelet, aki kifizeti a tartozását, és aláírja a bizonylatot, megkapja a nyugta-nyomtatványrészt. A képviselő ezt visszahozza, és akkor kerül át a pénztárba, előfordulhat, hogy több héttel később. Hogyan oldjuk meg, hogy szabályos legyen az elszámolás és a nyilvántartás?
8. cikk / 15 "Excel" táblázat mint pénztári nyilvántartás
Kérdés: Elfogadja-e az adóhatóság a pénztárkezelés adminisztrációjához azt a megoldást, hogy az ügyvezető számítógépes "Excel"-táblázatban rögzíti a napi bevételeit, illetve kiadásait, és mellette kézzel állítja ki – ha szükséges – a bevételi, illetve a kiadási pénztárbizonylatokat?
9. cikk / 15 Házipénztár-nyilvántartás
Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
10. cikk / 15 Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek
Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
