14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata
Kérdés:
Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?
2. cikk / 14 Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz
Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?
3. cikk / 14 Kettős állampolgár befektetéseinek adózása
Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
4. cikk / 14 Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek
Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
5. cikk / 14 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
6. cikk / 14 Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló
Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
7. cikk / 14 Külföldről származó osztalék 10%-os adója
Kérdés: Magyar magánszemély 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. A ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – a magánszemély bankszámlájára történő átutalással – 2008. évben és 2009. évben kifizette. A bevallásban 25% adókulcs alkalmazásával lett az adó bevallva és megfizetve. Van-e lehetőség önrevízió keretében utólagosan alkalmazni a 10%-os adómértéket? Milyen feltételei vannak a 10%-os adókulcs alkalmazásának?
8. cikk / 14 Külföldi szervezet adókötelezettsége
Kérdés: Egy belföldi zrt.-nek 100%-os tulajdonosa egy svájci székhelyű vállalat. Az alapító kölcsönt nyújtott 2009-ben a belföldi cégnek, negyedéves kamatfizetés mellett. Kérdésünk, hogy a társasági adóról szóló törvény 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja, illetve 15. §-a alapján kell-e a külföldi cég részére fizetett kamat után 30%-os társasági adót levonni? A törvény mentesíti azon országokat, amelyek székhelye olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek alapján Svájccal van olyan hatályos egyezmény, ami alapján nem kell megfizetni a társasági adót? Illetve ugyanezen tényállás alapján (itt a spanyol cég nyújtott hitelt a magyar cégnek kamatfizetés mellett) Spanyolországgal van-e ilyen egyezménye Magyarországnak?
9. cikk / 14 Üzletrész értékesítése külföldi cégnek
Kérdés: A kft. tulajdonosai várhatóan 2008-ban értékesítik üzletrészeiket egy külföldi cégnek. A külföldi cég a vételár teljes összegét utalja át az egyes tulajdonosok részére. Mikor kell a magánszemélyeknek az árfolyamnyereségből származó jövedelem adóját megfizetni? Szükséges-e adóelőleg-bevallás, illetve -befizetés? Terheli-e ezt a jövedelmet százalékos egészségügyi hozzájárulás? Az eladási árat lehet-e csökkenteni az egyes tulajdonosokra eső üzletrész értékével? A levonáskor a jegyzett tőke egyes tulajdonosokra jutó részét lehet levonni, vagy a tulajdon megszerzésekor ténylegesen kifizetett összeget?
10. cikk / 14 Tőkekivonás személyi jövedelemadója
Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?