Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedések lehetnek: pótbefizetés elő­írása (tagi kölcsön helyett), a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosítása, a törzstőke leszállítása (500 E Ft-nál ez nem járható út), mindezek hiányában a társaság átalakulása, egyesülése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Társaság elajándékozása

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?
Részlet a válaszából: […] ...illeték alól az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége terheli. Ezen rendelkezés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...után;–az egyösszegű járadékmegváltások után;–a kis összegű kifizetések után, ha azt nem kell tb-járulékalapnak tekinteni, mert nembiztosítási jogviszony alapján fizették. A kölcsön utáni kamatot nembiztosítási jogviszonyra tekintettel fizetik, így – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.