Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalunk a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 154. §-a (1) bekezdésére, mely szerint: "A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni." Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Devizakonverzió könyvelése

Kérdés:

Devizakonverzió könyvelésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat, megerősítésüket. Ügyfelünk több devizaszámlát használ. Ha az egyik euróbankszámláról a másik euróbankszámlára vezet át pénzösszeget, akkor a kimenő euróösszeget átlagárfolyamon értékeljük, míg a másik eurószámlára érkező összeget ugyanazon az értéken, és nem az aznapi kereskedelmi középárfolyamon könyveljük. Árfolyam-különbözet ez esetben nem keletkezik, és nem is tekinthetjük konverziónak, mindössze átvezetésnek. Amennyiben viszont különböző devizanemű bankszámlák között mozog a pénzösszeg, akkor a kimenő devizaértéket átlagárfolyamon, míg a másik bankszámlán beérkező pénzösszeget aznapi kereskedelmi középárfolyamon értékeljük. Ennek köszönhetően árfolyam-különbözet keletkezik. Helyesen járunk-e el a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] ...Kereskedelmi középárfolyam nincs, helyesen egy adott pénzintézet által jegyzett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga van. Ha a devizaszámlára több részletben érkezett euró, és a különböző időpontokban beérkezett eurónak eltérő a számviteli politika...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Egyéni vállalkozó eurószámlája forintban

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó devizaszámláján lévő euróállomány forintban történő könyvelésének mi a helyes módszere az árfolyam meghatározásának szempontjából? Milyen árfolyamok alkalmazása megfelelő az egyes tranzakciók, a havi és a teljes éves állomány tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó könyveit pénzügyi szemléletben vezeti, tehát a bevételét és kiadásait a pénzügyi teljesítéskori árfolyamon kell könyvelnie. A külföldi pénznemről történő átszámításra az Szja-tv. általános szabálya az irányadó az egyéni vállalkozó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] ...forintban. E forintösszeget elosztva az euró kifizetéskori eladási árfolyamával kapjuk meg a kifizethető euróösszeget. Mivel az euró-devizaszámla szerinti árfolyam jellemzően eltér a kifizetéskori, a számlavezető bank szerinti eladási árfolyamtól, indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Kiküldetés civil szervezetnél

Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?
Részlet a válaszából: […] ...illetve hitelkártya mögött euró-folyószámla van, akkor a ténylegesen leemelt euróösszeget kell a kiküldött részére átutalni. Ha a devizaszámlán van euró, akkor az átutalást a devizaszámla könyv szerinti euróárfolyamán kell forintra átszámítva könyvelni (T 3613...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Osztalék euróban

Kérdés: A 3271. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja a 2011. év alapján járó osztaléka egy részét az iroda devizaszámlájáról euróban vette fel. Milyen árfolyamot kell alkalmazni a számvitelben, illetve a 1208-as bevallásban? A számlavezető bank ugyanis "pénztári" árfolyamot (ezen belül ötfélét), "kereskedelmi" árfolyamot (ezen belül háromfélét) jegyez. A 4792. számla egyenlegét az említett árfolyamok közül melyik árfolyamon átszámított összegben kell csökkenteni? A személyi jövedelem­adót a felvétel napján érvényes MNB-árfolyamon kell kiszámítani? Az osztalékot a számvitelben alkalmazott vagy az MNB-árfolyammal kell számolni? Hol keletkezhet árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlege marad, amelyet árfolyam-különbözetként kell elszámolni.Ha a nettó osztalékot az ügyvédi iroda tagjának az elkülönített devizaszámlájára utalják át, akkor az átutalandó euró mennyiségének a meghatározásához célszerű a számlavezető bank...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Devizában adott-kapott előleg

Kérdés: Sokat foglalkoztak már a devizában adott és kapott előlegek elszámolásával és az alkalmazandó árfolyammal. Egyik válaszban sem térnek ki azonban a következőkre: Ha az egyik fél nem utal elő­leget, az csak másnap íródik jóvá a másik fél bankszámláján, emiatt a másik fél által kiállított elő­legszámla a másnapi teljesítési dátumot és árfolyamot fogja alkalmazni, itt már biztosan keletkezik árfolyam-különbözet. Ha az előleget utaló fél a devizában vezetett bankszámlájáról utalja az előleget, akkor a bankszámlájáról könyv szerinti árfolyamon könyveli az utalt összeget, ami biztosan nem egyezik meg az utalás napjára választott MNB-árfolyammal, itt is keletkezik árfolyam-különbözet. Lehetséges, hogy az előlegszámlát nem kellene könyvelni? (A legtöbb könyvelőprogramban az áfa alapja és az áfa összege nem válik el egymástól!) Milyen árfolyamon kell kimutatni az előleget, év közben és az év végi értékeléskor?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó választott, nemfeltétlenül MNB-devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvvitelinyilvántartásba felvenni, a devizaszámláról történő átutalás esetén biztosanlesz árfolyam-különbözet. Az átutaláskor az elő­leg áfatartalmát is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Devizás pénzeszközök árfolyam-különbözete

Kérdés: Ügyfelünk a devizás pénzeszközöknél mind a beszerzést, mind a felhasználást az adott napi MNB-árfolyamon könyveli (ez a választott árfolyam). Év végén a devizaszámla átértékelésre kerül az év végi árfolyamnak megfelelően, ekkor számolja el az árfolyam-differenciát. Helyesen jár el a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni.Hasonló módon kell eljárni – értelemszerűen – akkor is, hadevizáért más devizát vásárolnak (például CHF-ért EUR-t).A devizaszámlán lévő deviza, a valutaszámlán lévő valutacsökkenésének az elszámolásánál a társaság – az Szt. 62. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Törzstőke befizetése devizában

Kérdés: Cégünk alapításakor, 1991-ben a törzstőke devizában történő befizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet az akkori számviteli szabályok szerint tőketartalékként könyveltük. Kérdésünk: a jelenlegi számviteli szabályok szerint hova könyveljük az akkor keletkezett árfolyam-differenciát?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonos az 1800 eurót átutalja, akkor a kft. által választottárfolyam legyen 280 Ft/euró.Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a devizaszámlárakerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó – választott – devizaárfolyamonátszámított forintértéken kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Eurókölcsön törlesztése forintban

Kérdés: A cégnek 1000 euró rövid lejáratú kölcsöne van, amely kötelezettséget 260 Ft/euró árfolyamon tart nyilván. A kölcsönből az esedékességkor törleszt 800 eurót a devizaszámláján szereplő 300 Ft/euró árfolyamon. A kölcsönt folyósító a maradék 200 euró kifizetését forintban kéri teljesíteni. A forintban történő kifizetés értékének meghatározása hogyan történjen? Mekkora összeget kell átutalni a kölcsönt nyújtó forintszámlájára?
Részlet a válaszából: […] A 800 euró összegű kölcsön törlesztésekor a cégnek – akérdés adatai alapján – 32 ezer forint (800x40) árfolyamveszteséget kellettelszámolnia.Az euróban adott rövid lejáratú kölcsönt is szerződésselkell alátámasztani. Ha a kölcsönt nyújtó a kölcsön utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
1
2