Átvállalt tartozás

Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi személy(kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély vállalta át;b) passzív időbeli elhatárolás esetén a bevételből azadóévben el nem határolt rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésénekadóévében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...2006-ban az átvállalt tartozás összege "A" cégnél halasztottbevételként, "B" cégnél halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolásra. "A"cégnél a halasztott bevételként elhatárolt összeget az Szt. 45. §-ának (2)bekezdése alapján a harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Átvállalt tartozás

Kérdés: "A" társaság "B" társaságtól 2009. szeptember hónapban átvállalt 300 millió Ft banki hitelt mint tartozást. A hitelt "B" társaság forgóeszköz-finanszírozásra kapta. "A" társaság rendkívüli ráfordításként az összeget elszámolta, és egyúttal el is határolta, mert a hitel törlesztése csak 2010-ben kezdődik. 2010-ben a törlesztéseknek megfelelően elszámolja az elhatárolás feloldásával együtt ráfordításként. "B" társaság 2009-re a 300 millió Ft-ot rendkívüli bevételként könyveli, majd adóalap-csökkentő tételként figyelembe veszi a 2009. évi társaságiadó-bevallásában. "B" társaság az átvállalás során elszámolt bevétel nélkül 2009-ben veszteséges lenne. Megítélésem szerint "A" társaságnak nem kell növelni 2010-ben a társaságiadó-alapját, ha nem rendelkezik "B" társaság veszteségére vonatkozó, a 2010. január 1-jétől hatályos Tao-tv. 3. sz. mellékletének A/13. pontjában írt nyilatkozattal.
Részlet a válaszából: […] Az adózónak 2010-től akkor kell növelni – többek között azellenérték nélkül átvállalt tartozással – az adózás előtti eredményt, ha azellenérték nélkül átvállalt tartozás által juttatásban részesülő nem ad átrészére olyan nyilatkozatot, amely szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Kiválás: adókötelezettség megosztása

Kérdés: Év közbeni kiválás esetén meg kell-e osztani, illetve megosztható-e a jogelőd és a kiváló társaság között a társaságiadó- és az egyéb adókötelezettség a vagyonmegosztás arányában? Hogyan kell könyvelni a kiváló társaság vagyonának kivezetését a jogelőd társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...zárjale, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadotteszközöket-kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbelielhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyveléskeretében – az átalakulás időpontjával – könyveli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...888 – K 44,45, 46, 47), majd a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeget időbelileg elkell határolni (T 3931 – K 888). Az időbeli elhatárolást az átvállaltkötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor (T44, 45, 46, 47 – K 384),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...kötött kölcsönszerződés szerintikamatot elszámolták, csak nem fizették ki (a kötelezettségek, rosszabb esetbena passzív időbeli elhatárolások között van), vagy nem számolták el, de az azönellenőrzés keretében elszámolható, akkor az elmaradt kamatok kifizethetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alapján – a (8)bekezdés figyelembevételével – az adózás előtti eredmény a passzív időbelielhatárolás megszüntetésének adóévében, a rendkívüli bevételként visszavezetettösszegben csökkenthető.Ha a kérdező társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Tartozásátvállalás tárgyi eszköz fedezettel

Kérdés: Y. kft. bankhitelt vett fel. A hitel fedezeteként tárgyi eszközei szolgáltak. X. kft. átvállalta a banki hitelt, de igényt tart Y. kft. fedezetül szolgáló tárgyi eszközeire. Hogyan kell könyvelni az átvállalt tartozást? Milyen adózási vonzata van? Hogyan és mikor kell könyvelni a tárgyi eszközökkel kapcsolatos követelést?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség (banki hitel) összegét: T 888 – K 452,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Halasztott bevételként elhatárolt összeg megszüntetése

Kérdés: Társaságunk 1998-ban a külföldi tulajdonostól beruházásra pénzeszközt és térítés nélkül tárgyi eszközöket kapott. A beruházást megvalósítottuk, az átvett pénzeszköz, illetve tárgyi eszközök bevételkénti elszámolását követően az évenként elszámolt értékcsökkenést meghaladó összegben időbeli elhatárolásra került sor. 2003-ban az időbeli elhatárolás megszüntetésével elszámolt bevétel miatt az adózás előtti eredmény csökkenthető-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem a tényleges elszámolást tükrözik. Az 1998-ban hatályos előírások alapján a következők szerint kellett eljárni: passzív időbeli elhatárolásként kellett kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt, a véglegesen fejlesztési célból (támogatásként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Tartozásátvállalás, követelésengedményezés

Kérdés: 2001-ben "X" kft. új tevékenységet vezetett be. A gyártás elindításához jelentős összegű pénzintézeti hitelt vett igénybe. A tevékenységet 2003-ban megszüntette. A tevékenység egy új "Y" kft.-ben folytatódik. "X" kft. "Y" kft.-ben 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. "Y" kft. a tevékenység indításához "X" kft.-től eszközöket és készleteket vásárolt. Szerződésben rögzítették, hogy "Y" kft. átvállalja "X" kft. hiteltartozását, továbbá "X" kft.-nél a tevékenységgel összefüggő szállítói tartozásokat, "X" kft. pedig "Y" kft.-re engedményezi a tevékenységgel összefüggő vevőköveteléseit, valamint elengedi "Y" kft. kötelezettségeinek kiegyenlítését, amely kötelezettségek a már említett eszköz- és készletvásárláshoz kapcsolódnak. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Milyen adóhatása van?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként számolja el (T 888 – K 452, 454), majd az Szt. 33. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként mutatja ki (T 3931 – K 888), az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
1
2