Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...előtt állította ki a központ, és számlázott a fióktelep. A kérdés alapján mindez csak utólag történhet, ezért elkerülhetetlen az önellenőrzés, teljeskörűen (ideértve a költségelszámolást is).A külföldi vállalkozás és magyarországi fióktelepe közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában

Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
Részlet a válaszából: […] ...a készletre vételi értéket már a korábbi években csökkenteni kellett volna (T8661 – K 814). Ha nem tették meg eddig, tegyék meg – önellenőrzés keretében – most, ha az adományozásra kerülő eszközök piaci értéke kevesebb, mint a beszerzési értékük volt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Építési telek besorolása, majd átsorolása

Kérdés: Társaságunk építési telket vásárolt, amelyet telekként nyilvántartásba vett. A telken épületberuházást indított a telekvásárlást követő évben, 2017-ben. A beruházás részbeni megvalósulása során a vezetés úgy döntött, hogy a megépítésre kerülő épületet értékesíteni fogja. Az épületet kivitelező számláit a beruházási számlán könyvelte a társaság. A 2018-ban jelentkező vevővel az adásvételi szerződést a társaság megkötötte, de az épület átadása csak a beruházás befejezése után, 2020-ban lesz. Át kell-e sorolni, illetve át kellett volna sorolni a telket? És a beruházást? Ha igen, akkor az átsorolásnak mikor kell megtörténnie? Változik-e az építési-szerelési számlák elszámolásának módja?
Részlet a válaszából: […] ...el, a beruházás befejezése előtti adásvételi szerződés megkötésekor mindenképpen el kellett volna végezni. (Mivel nem történt meg, önellenőrzés keretében kell a 2018. évi beszámolót korrigálni!)Ha a társaság szabályszerűen jár el (ideértve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros

Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...keretet), szabályozni kell a készpénz felvételét, szállítását, pénzintézetnél történő elhelyezését, a készpénz meglétének ellenőrzését, rovancsolásának gyakoriságát stb. is.A pénztári befizetéseket, kifizetéseket a pénzmozgás bizonylataival alátámasztva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...törvény (a továbbiakban: Tht.) előírta a számvizsgáló bizottság feladata meghatározásával, sőt 2011. január 1-jétől a gazdasági ellenőrzést segítő személy alkalmazásának a lehetőségével, illetve kötelezettségével. Ha a közös képviselő a feladata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Megszűnt a számla kibocsátója

Kérdés: A társasház könyvelése – utólagos ellenőrzés során – feltárta, hogy a társasház könyvelése olyan szolgáltatás teljesítéséről szóló számlákat is befogadott, ahol a számlakibocsátó évekkel ezelőtt megszűnt, tehát nem adóalany. A társasház egyszeres könyvvitelt vezet, nem áfaalany, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az említett vállalkozás által elvégzett munka és annak ellenértéke egymással minden esetben ár-érték arányos volt. A társasház jelezte az adóhatóságnak a jogosulatlan számlakibocsátást. A társasház könyvelésében szereplő számlák jogosan szerepeltethetők-e elszámolt költségként?
Részlet a válaszából: […] A teljesség számviteli alapelv szerint könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. Nyilvánvalóan a pénz csökkenése ilyen, az egyszeres könyvvitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Áthúzódó informatikai fejlesztés

Kérdés: Az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cég 2011-ben megbízást kapott számlázási és raktárkezelési program kifejlesztésére. A megállapodás a fejlesztésen túlmenően a piaci bevezetést és az üzemeltetést is tartalmazta. A fejlesztés várható időtartama 4 év volt, a fizetési ütemezést is ennek megfelelően határoztuk meg. Évenként kiszámláztunk 8 egységet. Az informatikai fejlesztésre alvállalkozót vettünk igénybe, aki benyújtotta a számláját évenként 7 egységről. Az alvállalkozói számlák összegét az immateriális javak között mutattuk ki. A program elkészült, sikeres tesztelés után szellemi termékként, 28 egységen (4x7) aktiváltuk. Közben változtak a feltételek. A megrendelő megveszi a rendszert, de egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt. Ár 3 egység plusz a fejlesztési szakaszban kapott összegek. Helyesen jártunk el? A kiszámlázott részleteket elszámoltuk árbevételként, a fejlesztés költségeit pedig az immateriális javak között mutattuk ki. Esetleg halasztott bevételként kellett volna a kapott összegeket elhatárolni? Ha nem módosítjuk az előző évek eredményét, 2014-ben jelentős veszteséget mutatunk ki. Ezzel az eljárással megsértjük az összemérés elvét.
Részlet a válaszából: […] ...kellett volna venni, és nem az immateriális javak között kimutatni.A leírtakból következik, hogy a könyvelést, a beszámoló adatait – önellenőrzés keretében – korrigálni kell (2011., 2012., 2013., 2014. évek alvállalkozói számláit költségként kell elszámolni)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Személygépkocsi vásárlása esetén van egy első (pl. 1000 E Ft + áfa) lízingdíj. Havonta kell fizetni 116 000 Ft + áfa lízingdíjat, maradványérték 20 000 Ft + áfa. Hogyan kell könyvelni? Az általam ismert ajánlásokban másként szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbe vevőnél beszerzésként (beruházásként: T 161 – K 448) kellett volna elszámolni.(Természetesen a számlázást – önellenőrzés keretében – utólag pótolni kell. Erre fel kell hívni a lízingbe adó figyelmét!)Az előbbiek szerint a könyveibe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 169. §-a szabályozza a számviteli bizonylatokmegőrzésével kapcsolatos követelményeket. Ezen előírás alapján a zrt. az üzletiévről készített beszámolót (a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítőmellékletet, az adózás előtti eredmény felosztására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzésről, az ellenőrzés megállapításairól általábanAz Art. szerint az adózó jogosult önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást helyesbíteni, az adóhatóság pedig ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. (Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.