Visszatérés valós értéken történő értékelésről

Kérdés: Ügyfelünk, egy kft. a 2018-as mérlegében tárgyi eszközeit valós értékre felértékelte, forrásoldalon értékelési tartalékkal szemben. 2020. évben dönthet-e úgy, hogy a valós értékelésről visszatér a könyv szerinti értékre, és ha igen, ennek könyvelése a felértékelés kivezetése az értékelési tartalékkal szemben? A cég taggyűlési határozata megfelelő bizonylat ehhez a gazdasági eseményhez?
Részlet a válaszából: […] ...felüli értékcsökkenést nem kellett elszámolnia), a nettó érték és a piaci érték közötti különbözetet az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelési tartalékként kimutatta....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Értékhelyesbítés megrongálódás esetén

Kérdés: Társaságunk ingatlanok esetében él az értékhelyesbítés lehetőségével. Ha megrongálódik az ingatlan, és selejteznünk kell, és az ingatlan nettó értéke alacsonyabb, mint a piaci érték, elvégezhető-e a selejtezés? Ebben az esetben hova kell könyvelni az ingatlan értékét?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdést (túlzottan is) szakszerűtlenül fogalmazták meg, emiatt a válasz előtt a kérdésben leírtak pontosítása szükséges.Az értékhelyesbítés lehetőségével csak akkor lehet élni, ha az ingatlan piaci értéke magasabb, mint az ingatlan könyv szerinti (nettó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés: A gazdasági társaság a tárgyi eszközök (ingatlanok) tekintetében élt az értékhelyesbítés intézményével. Milyen esetekben és mikortól lehet ezt megszüntetni? És azt hogyan kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság élt az értékhelyesbítés intézményével,akkor az ennek kapcsán a piaci értékelésbe bevont eszközök (ingatlanok)esetében a mérleget alátámasztó leltárnak (így az alkalmazás kezdete óta mindenévben) – a leltárba egyébként beállítandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...által kiállított helyesbítő számla alapján:a) A lízingbeadó csökkenti az értékesítés nettó árbevételét (az adott esetben nincs áfahelyesbítés), és a készletek között állományba veszi a lízingelt eszközt az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.