Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz először tisztázni kell, mit jelent az üzemi célú ingatlan ingyenes használatba adása? Feltételezhetően az "A" társaság továbbra is tulajdonosa marad a kérdés szerinti ingatlannak.A Ptk. 5:159. §-a alapján jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Napelemes rendszer áfája

Kérdés: Társaságunk 500,5 kWpvisz-watt védelmes kiserőművet építtet. A vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta a BHTR-állomás és a szerkezetek építését és tervezését. A napelemes rendszerhez az önkormányzat szakhatósági, illetve közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást adott, a kormányhivataltól pedig a napelemrendszerhez kapcsolódó földkábelszakaszok és a transzformátorállomás építésére építési engedélyt kaptunk.
Ezt követően a kérdező idézi az Áfa-tv. 142. §-ához adott magyarázatot, és azt kérdezi: A fentiek alapján az adott munka fordított áfa alá tartozik-e, vagy az egyenes adózás alá? A napelemes rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani. Építményként vagy gép-berendezésként kell a napelemes rendszert aktiválni? Milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...(eszközcsoportonként) éppen az áfa szempontjából, mivel az eszközök egy részét a vállalkozónak áfásan kell számláznia, míg az ingatlannak minősülő eszközök megépítését nem kell áfásan számláznia, mert fordítottan adózik.Az Áfa-tv. 142. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...az Itv. 72. §-a alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy meg kell állapítani a vagyoni értékű joggal terhelt dolog (az ingatlan) forgalmi értékét, majd abból ki kell számítani a vagyoni értékű jog egyévi értékét (ez a dolog forgalmi értékének huszada)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Ha a kérdés szerinti felújítás megfelel a törvényi követelményeknek, akkor azt bérbe vett ingatlanon (épületen) végzett felújításként kell állományba venni, a felújítás költségét mint bekerülési értéket terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy először az ingatlan-nyilvántartásban kellene a lakáskénti bejegyzést megváltoztatni üdülőkénti használatra. Ha ez sikerrel jár, lehet kezdeményezni a nem üzleti célú közösségi szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Üzletág vételének elszámolása

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint a számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető az immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál. Ebből következően, amilyen összegben az üzleti vagy cégérték bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Térítés nélküli bérbeadás magánszemély által

Kérdés: Egy magánszemély térítés nélkül ingatlant ad bérbe egy vállalkozásnak. Ennek adózási, számviteli vonatkozásai hogyan jelentkeznek a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre adandó válasz előtt először a magánszemélyadózásáról essen szó! A térítés nélküli bérbeadás esetén a magánszemélynek abérbeadásból nem származik jövedelme, ezért nem terheliszemélyijövede­lemadó-fizetési kötelezettség. Ha azonban a bérbeadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...is szerepel, nem csak a kérdésben szereplő rész.Ezért a válaszhoz mindenképpen elő­ször azt kell tisztázni, mit jelent az üzemicélú ingatlan ingyenes használatba adása "B" cégnek?Az "A" cég továbbra is tulajdonosa marad a kérdés szerintiingatlannak? Ha igen, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-re történőengedményezése. Ez következik egyrészt abból, hogy a pénzintézet a "Z" kft.-reengedményezte a biztosítékul szolgáló ingatlanok vételi jogát (a Ptk. elő­írásaszerint az engedményesre, a "Z" kft.-re átszállnak a követelést biztosítózálogjogból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 12. §-ának (1)bekezdése alapján az építményadó alanya az, aki (amely) a naptári év elsőnapján az építmény tulajdonosa. Ingatlannak nyílt végű pénzügyi lízingkeretében történő lízingbe adása nem jár tulajdonosváltozással. Így azépítményadót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.
1
2