7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Bérbe adott ingatlan felújítási költségeinek megtérítése
Kérdés: Irodaház bérlője felújítja a bérbe vett ingatlant. A bérbeadóval megegyezik, hogy a bérbeadó bérbeadói hozzájárulás címen a felújítás-átalakítás egy részét megtéríti számára. Ezt a számlát – mint bérbeadó – hová kell könyvelnem?
2. cikk / 7 Irodakialakítás extra munkái
Kérdés: Társaságunk hosszú távú irodabérleti szerződést kötött (5 év, optimálisan hosszabbítható) egy irodaházzal. Az irodáink kialakításával kapcsolatos extra munkálatok költségét a bérbeadó továbbszámlázná felénk közvetített szolgáltatásként. Ezen extra munkálatok során beépített gépek, berendezések, felszerelések stb. tulajdonjoga nem szállna át a bérbevevőre, marad a bérbeadó tulajdonában. Az átszámlázott összeget a bérlő társaság kimutathatja-e a könyveiben bérelt ingatlanon végzett beruházásként, és a számviteli politikában rögzített 6%-os leírási kulcs alkalmazható-e erre a tételre, függetlenül attól, hogy a bérleti szerződés időtartama csak 5 év? Amennyiben a bérelt ingatlanon végzett beruházásként nem értelmezhető a fenti tranzakció a bérlőnél, akkor milyen egyéb módon számolhatja el azt a társaság?
3. cikk / 7 Szobor készítése, nyilvántartása, értéke
Kérdés: A gazdasági társaság megbíz egy művészt, hogy készítsen az irodaházba egy szobrot. A cég adja az anyagot, és fizet a művésznek tiszteletdíjat, ami összesen legyen 5 millió forint. A szobor a cég tulajdonába került, a művészeti lektorátus szakmai véleménye szerint 50 millió forintot ér. Ezt a vagyonnövekményt kell-e és ha igen, hogyan kell könyvelni? Át kell-e értékelni? Ha eladja a cég a szobrot pl. 30 millió forintért, azt hogyan kell könyvelni? Milyen adót kell fizetni és mikor? Van-e áfa az eladás után?
4. cikk / 7 Befektetés ingatlanban
Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
5. cikk / 7 Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele
Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
6. cikk / 7 Lakás mint iroda, MKV adóalap-kedvezménye
Kérdés: Befektetési, biztosításközvetítési tevékenységet végző kft. 2002-ben új társasházi lakást vásárolt, kizárólag iroda céljára. Az építő lakásként számlázta le, mivel erre szólt az építési engedély. Igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozási adóalap-kedvezmény az egyéb feltételek teljesülése esetén?
7. cikk / 7 Egyéni vállalkozás megszűnése, betéti társaság alapítása
Kérdés: Megszűnt egyéni vállalkozás esetén mi a teendő a vállalkozás megszűnéséig beszerzett tárgyi eszközökkel abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó betéti társaságot alapított az egyéni vállalkozás megszűnte után? Az egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt.