Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a különbözet az Szja-tv. 72. §-a alapján a magánszemélyek kamatkedvezményből származó jövedelme, amely után 15% személyi jövedelemadót, és jelenleg a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján 15,5 szociális hozzájárulási adót kell fizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...sok kérdés közül egy lényeges kérdés kimaradt, éspedig az, hogy az adott esetben mit kell jövedelemnek tekinteni. A volt tulajdonosok eladták üzletrészeiket, és feltételezhetően a tulajdonosként jóváhagyott osztalékot nem vették fel, amelyről nem mondanak le. A fel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Tagi kölcsön utáni kamat

Kérdés: Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó az 1976. évi 2.törvényerejű rendelet. Az egyezményben foglaltak alapján a kamat (11. cikkely)ott adóztatható, ahol a kamatjövedelemben részesülő illetőséggel bír. Tehát azosztrák tulajdonos magánszemélynek fizetett kamat után nem kell adót levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Munkáltatói kölcsön

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a dolgozóknak szeretnénk segíteni lakás célú vagy egyéb gondjaik megoldásában úgy, hogy a vállalat hitelt, kölcsönt nyújt részükre. A problémánk a következő: hogyan lehet úgy kölcsönt adni, hogy a dolgozónak ne keletkezzen jövedelme, valamint a cég is "jól" járjon?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szokásos kamat ennél kisebb –, akkor a szokásos kamathoz viszonyított kamatkedvezmény címen adóköteles jövedelme keletkezik. A jövedelem az "elvárt" kamat és a dolgozó által megfizetett kamat különbözete. E jövedelem után a munkáltatónak 44 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Kamatkedvezményből mikor nem keletkezik jövedelem?

Kérdés: Mikor nem keletkezik adókötelezettség a magánszeméllyel szemben fennálló követelés esetében? (Milyen juttatásra nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat?)
Részlet a válaszából: […] ...bővül és tételesen meghatározott azon követelések köre, amelyeket nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál.Nem keletkezik adófizetési kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.