3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Áramdíj számlázása devizában
Kérdés:
Az áramszolgáltató előre számláz áramdíjat devizában. A számla kelte: 2023. 03. 17.; fizetési határidő: 2023. 04. 03.; teljesítés: 2023. 03. 17., elszámolási időszak: 2023. 04. 01. – 2023. 04. 30. A számlabefogadó elszámolja az áfát az Áfa-tv. szerint, viszont a követeléseit és a kötelezettségeit a számviteli elszámolásaiban az MNB árfolyamán könyveli. A számla megérkezett 2023. 03. 20-án, kifizetése 2023. 04. 03-ig megtörtént. Milyen árfolyamon kell a könyvviteli nyilvántartásokban szerepeltetni a fenti számlát költség és kötelezettség tekintetében (amikor a számvitel szerinti árfolyam csak hetekkel később lesz tudható)?
2. cikk / 3 Egyesület támogatása szponzori szerződéssel
Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
3. cikk / 3 Látványcsapatsport támogatására felajánlott adóelőleg
Kérdés: Látványcsapatsport támogatására felajánlott adóelőleg miatt a Tao-tv. 24/A. § (26) és (27) bekezdésével kapcsolatos értelmezési kérdések merültek fel az alábbi példa szerint: Tárgyévre előírt és megfizetésre kerülő adóelőlegek összesen: 10000 E Ft. A 24/A. § (1) bekezdése szerint felajánlott adóelőlegek összesen: 6000 E Ft.
–Ha a tárgyévi végleges társasági adó 9000 E Ft lesz, akkor értelmezésünk szerint 1000 E Ft visszaigényelhető, vagy a következő évi előlegfizetési kötelezettségre beszámítható a befizetett előlegből.
–Ha a tárgyévi végleges társasági adó 7000 E Ft lesz, akkor szintén visszaigényelhető, vagy előlegre betudható 3000 E Ft azzal, hogy 400 E Ft-ot már a következő évi felajánlott összegnek kell tekinteni oly módon, hogy a következő évi fizetendő adó 80%-ából le kell vonni 400 E Ft-ot a maximálisan felajánlható adó meghatározásakor? Például, ha a következő évi adófizetési kötelezettség 5000 E Ft lenne, akkor a felajánlható összeg nem lehetne több 3600 E Ft-nál?
–Mi történik akkor, ha a tárgyévi eredmény valami okból nagyon alulmarad az előzőekhez képest, és a végleges adó mindössze 4000 E Ft lesz? Akkor azon túl, hogy 2800 E Ft-ot már későbbiekre felajánlott összegnek kell tekinteni, 6000 E Ft-4000 E Ft = 2000 E Ft úgymond elveszik? Az soha nem válik visszaigényelhetővé? Ilyen esetben mi az elszámolás módja?
–Ha a tárgyévi végleges társasági adó 9000 E Ft lesz, akkor értelmezésünk szerint 1000 E Ft visszaigényelhető, vagy a következő évi előlegfizetési kötelezettségre beszámítható a befizetett előlegből.
–Ha a tárgyévi végleges társasági adó 7000 E Ft lesz, akkor szintén visszaigényelhető, vagy előlegre betudható 3000 E Ft azzal, hogy 400 E Ft-ot már a következő évi felajánlott összegnek kell tekinteni oly módon, hogy a következő évi fizetendő adó 80%-ából le kell vonni 400 E Ft-ot a maximálisan felajánlható adó meghatározásakor? Például, ha a következő évi adófizetési kötelezettség 5000 E Ft lenne, akkor a felajánlható összeg nem lehetne több 3600 E Ft-nál?
–Mi történik akkor, ha a tárgyévi eredmény valami okból nagyon alulmarad az előzőekhez képest, és a végleges adó mindössze 4000 E Ft lesz? Akkor azon túl, hogy 2800 E Ft-ot már későbbiekre felajánlott összegnek kell tekinteni, 6000 E Ft-4000 E Ft = 2000 E Ft úgymond elveszik? Az soha nem válik visszaigényelhetővé? Ilyen esetben mi az elszámolás módja?