Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...– meg kellett határoznia az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt el kellett számolnia a költségek között: T 571 – K 139, 149 [évenként 1,7 millió forint, 4 év alatt 6,8 millió forint].d) A lízingszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...éles látást biztosító szemüveggel. Eme rendelet 7. §-a értelmében az 5-6. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők. A rendelet 2. § d) pontja szerint kép­ernyő előtti munkavégzéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező.A magyarországi fióktelep által használt eszközöknek a fióktelep könyveiben (is) meg kell jelenni, ezen eszközökkel kapcsolatos költségeket, az alkalmazottak bér- és egyéb költségeit, az igénybe vett szolgáltatásokat (ideértve a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Forintban számlázott ellenérték kiegyenlítése euróban

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű, hogy a számla nem felel meg a számviteli előírásoknak, a számviteli elszámolásokat (árbevétel, illetve beszerzési érték, költség) zavarja meg az ellenértéknek a kétféle pénznemben való feltüntetése, de olyan következményekkel is járhat, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Folyamatos szolgáltatás, eltérő teljesítési időpont

Kérdés: Az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont és a számviteli előírások szerinti teljesítési időpont eltérhet egymástól folyamatos teljesítésű szolgáltatás és időszaki elszámolás esetén. Ilyen esetben hogyan és melyik évre kell könyvelni a számlakiállítónál és a befogadónál a nettó és az áfa összegét?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő üzleti évre kell árbevételként elszámolnia;–a számla címzettjének is a lezárásra kerülő üzleti évre kell beszerzésként, költségként elszámolnia akkor is, ha a számla csak az üzleti évet követő naptári évben kerül kiállításra, sőt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Bérelt könnyűszerkezetes sátor vételének elszámolása

Kérdés: A társaság könnyűszerkezetes sátrat bérel. A bérleti szerződés megkötésekor a bérleti időszak (8 év) teljes bérleti díját a társaság előre megfizette, költségként elszámolta, majd időbelileg elhatárolta. A bérbe adó társaságnál időközben elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló felajánlotta a bérelt sátor megvételének a lehetőségét, annak a piaci értékén. Társaságunk élni kíván a lehetőséggel. Mi az ezzel kapcsolatos teendő? Hogyan kell a bérlet megszüntetését, illetve a bérelt sátor megvételét elszámolni? Beszámítás lehet? Milyen bizonylatokra van szükség?
Részlet a válaszából: […] ...kellett, amelynek az áfa nélküli összegét a bérbeadónak árbevételként, a bérlő társaságnak az igénybe vett szolgáltatások költségeként kellett elszámolnia. Mivel a számlázás, a számla alapján a teljes bérleti díj elszámolásra került, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] ...termék a társasági adónálA Tao-tv. 3. számú mellékletének B/2. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség, ráfordítás az adózó által üzletpolitikai (reklám-) céllal, magánszemélynek azonos feltételekkel és módon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás

Kérdés: A saját rezsis beruházásokkal kapcsolatban kérdezem: érvényesnek tartják-e a Számviteli Levelek 246. számában az 5067. számú kérdésre adott választ? A kérdező ezt követően több részletet idéz a hivatkozott válaszból, beleértve a válasz összefoglalóját is, majd felteszi a kérdést, valóban tágabb-e a saját vállalkozásban végzett beruházás számviteli értelmezése az Áfa-törvénynél? Konkrétan, keletkeztet-e vagy sem áfafizetési kötelezettséget, ha a számviteli előírások miatt az aktiválandó értékben figyelembe kell venni olyan saját alkalmazásban álló szakemberek bérköltségét, akik kizárólag a beruházás adminisztratív koordinálásával foglalkoznak, megfogalmazzák és képviselik a megrendelő elképzeléseit, követik a folyamatot? (Több ingatlan épül, amelyeket külső tervező, generálkivitelező és egyéb külső vállalkozók építenek meg, a megrendelő az építkezéshez anyagot sem vesz, és a külső vállalkozások által benyújtott számlák értéke nagyságrendekkel meghaladja a saját alkalmazásban álló szakértők bérköltségének összegét.)
Részlet a válaszából: […] ...állományba vett saját teljesítmények (tárgyi eszközök, immateriális javak, az eszközök értékét növelő munkák) közvetlen önköltségen számított értékét. A rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Követelések, kötelezettségek év végi egyeztetése

Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] ...az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, a szolgáltatást igénybe vevőnél a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben kell költségként elszámolni. (Nem a számla kerül könyvelésre, hanem egy számítási anyag belső bizonylat alapján.)Utalni kell arra is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, több gazdasági eseményt nem lehet egy gazdasági eseményként kezelni, nem lehet a bevételeket és a költségeket egymással szemben elszámolni stb.A kérdésben leírt konstrukció valójában két gazdasági eseménysort takar, amelynél csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
1
2
3
4