Közvetített szolgáltatás – iparűzési adó

Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
– az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
– központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
– épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
– közös területek takarítása, rovarirtás;
– nonstop őrzés és védelem;
– tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
– az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
Részlet a válaszából: […] ...formában lehetne közvetíteni.Továbbá a kérdésben említett üzemeltetési díjba tartozó egyes elemek (vásárolt szolgáltatások költsége, egyéb ráfordítások) közös jellemzője, hogy azok az épület üzemeltetése során, az épület bérbeadása nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Magántulajdonban lévő ingatlan felújítása

Kérdés: A betéti társaság a bt.-tagok magántulajdonában lévő ingatlanban (épületben) működik. Az épület egészén tetőfelújítás történt, valamint a vizesblokkokat is felújították. A számlák a bt. nevére szólnak. A társaság az épület kb. 30%-át használja. Ilyen arányban – mint karbantartás – számolható el a bt. költségei között, vagy felújításként aktiválható?
Részlet a válaszából: […] ...amely szerint közös érdekük a tető felújítása, a vizesblokkok cseréje, amelynek a lebonyolításával a bt.-t bízzák meg, a felmerülő költségeket pedig bérleményeik alapterülete (vagy más, minden bérleményre jellemző mutató) alapján viselik. Ez esetben a bt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Karbantartás vagy felújítás

Kérdés: Szeretnénk pontos, egyértelmű meghatározást kapni arra, mit tekintsünk felújításnak, mit tartsunk beruházásnak.
Részlet a válaszából: […] ...eszköz értékét növelő felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállításának költségeit foglalja magában [az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti tartalommal], és nem jár a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Karbantartás, vagy beruházás?

Kérdés: Cégünk a helyi önkormányzattól bérbe vett egy üzlethelyiséget, ahol ügyfélszolgálati irodát alakított ki. A helyiségben a padozatot, álmennyezetet, vizesblokkot, bejáratot, nyílászárókat, falburkolatokat, villamosvezeték-rendszert, fűtőtesteket lecseréltük. Elszámolhatjuk-e a felmerült költségeket karbantartási költségként, vagy ez inkább bérelt ingatlanon végzett beruházás? Hasonló munkálatokat végeztünk saját tulajdonú irodaépületünk ebédlőjében is.
Részlet a válaszából: […] ...átalakításához kapcsolódik, másrészt ezen munkákat a rendeltetésszerű használatbavétel érdekében végezték el, akkor a felmerült költséget mint bérelt ingatlanon végzett beruházást kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor épületrészként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.