Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...– ilyen címen és összegben – nem rögzítettek.A tőketartalékba helyezést az alapításkor, a jegyzett-tőke-emeléskor csak akkor lehet könyvelni, ha az alapításkori, a jegyzett-tőke-emeléskori létesítő okiratot, illetve annak módosítását a cégjegyzékbe bejegyezték,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnés nélkül is megoldható. Jogszabályi előírás hiányában azonban kötelezően előírni a pótbefizetést az rt.-nél nem lehet.A könyvvizsgáló álláspontjának helyes vagy helytelen volta az előbbiekből következik. Ha az adott esetben pótbefizetéssel nem rendezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék: