Utólag el nem ismert számla könyvelése

Kérdés: A kft. által gyártott gépeket 2002 novemberében alvállalkozó festette le. A számla 2002-ben nem lett kiegyenlítve. 2003 februárjában a vevők – a festés miatt – minőségi kifogást nyújtottak be. Emiatt a számlát mint kötelezettséget a kft. nem ismeri el. A számlát a 2002. évi mérlegben nem szerepeltettük. A számlát tehát visszakönyveltük, de az áfa elszámolásával kapcsolatosan nem találunk megoldást. (A számla áfája 2002 novemberében le lett vonva!) Az el nem ismert számlának az áfáját önrevíziózni kell? 2002 novemberében, 2003 februárjában, vagy amikor az ügy a bíróságra került? Mi van, ha a bíróság mégis úgy dönt, hogy a számlát ki kell fizetnünk? Hogyan lesz ez szabályos adózási és számviteli szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik. A kérdező kft.-nél a festésről szóló számlát elfogadták, elismerték, mert 2002 novemberében könyvelték, mert az előzetesen felszámított áfát 2002 novemberében levonták.A kft. által elfogadott, elismert kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Elengedett kötelezettség elszámolása

Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik. Az így elhatárolt összeget azonban nem akkor kell megszüntetni, amikor azt a hitelező részére törleszteni kellene. (Könyvelésük így nem felel meg a törvényi előírásoknak.) A passzív időbeli elhatárolás megszüntetésének szabályait az Szt. 45...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vétele

Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről megjelent kormányrendeletet, illetőleg a regisztrálással kapcsolatos díjfizetésről szóló PM rendeletet a Számviteli Levelek mellékleteként is közzétették. Több helyen megjelentek különböző értelmezések is ezzel kapcsolatosan. Kérjük, foglalják össze a legfontosabb teendőket!
Részlet a válaszából: […] ...Szt. már 2000-ben előírta, hogy a vállalkozó 2003. január 1-jétől a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy az utólag adott engedménynek milyen az eredményre gyakorolt hatása, akkor a törvényi előírásnak megfelelően cselekedtek, a könyvvizsgáló ha egyébként mindent rendben talált, az Szt. 158. §-a (1) bekezdésének megfelelő hitelesítő záradékot adhat, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

A maradványérték-számítás alátámasztása

Kérdés: Hogyan lehet a várható realizálható értéket (eladási árat) valószínűsíteni? Könyvvizsgálónk ugyanis nem fogadja el, ha mi becsüljük meg, független becslést vár úgy, hogy az üzembe helyezéskor kérjünk a forgalmazótól/eladótól értékbecslést a várható hasznos élettartam végére.
Részlet a válaszából: […] ...szabályzatában kell rögzíteni azt, az ehhez szükséges adatokat milyen információs forrásból szerzi be. A külső információ (a könyvvizsgáló által javasolt forgalmazótól, eladótól beszerzett információ) nem lehet megfelelő (legfeljebb tájékoztató adat),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Kamattámogatás könyvelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági kft. a mezőgazdasági gépeit alap- és kamattámogatással vásárolja meg. A felvett hitel után fizetett kamatok 40%-a vehető igénybe támogatásként. Hogyan kell könyvelni a gépbeszerzést, a kapott támogatást, a felvett hitelt, a hitel után fizetett kamatot és a kamattámogatást?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett kamat összege 200 E Ft, az üzembe helyezés után fizetett kamat pedig 300 E Ft, az elszámolt amortizáció összege 400 E Ft. A könyvelési tételek a következők:a) a beruházási szállító elfogadott számlája szerinti érték: T 161 – K 455 ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Üzembe helyezés bizonylatolása

Kérdés: Kft. esetében a beruházás befejezése után az üzembe helyezési és aktiválási bizonylatot ki állítja ki, és mi a törvény szerinti követelmény annak tartalma vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...történik a tárgyi eszközök bekerülési értékébe tartozó tételek gyűjtése, hogyan kell azt az üzembe helyezési okmányba (jegyzőkönyvbe) foglalni, ki annak a vállalkozáson belüli felelőse, továbbá a rendeltetésszerű használatbavételkor, az aktiváláskor ki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Ki lehet adószakértő? Mérlegképes könyvelők regisztrálása

Kérdés: Változott-e az adószakértői működés engedélyezési rendje? Hogyan történik a mérlegképes könyvelők regisztrálása?
Részlet a válaszából: […] ...adótanácsadó, pénzügyi tanácsadó (adó-, illetékszakon) szakképesítéssel, továbbá 3 éves szakmai gyakorlattal, vagy okleveles könyvvizsgálói képesítést tanúsító oklevéllel rendelkezik.Az engedély iránti kérelmet a PM rendelet melléklete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

A számla aláírása

Kérdés: A számlát a számviteli törvény szerint alá kell írni. Kinek kell aláírnia és hogyan? Kell-e ellenőrizni a bejövő számlákon az aláírást?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja."A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.
1
5
6