41 cikk rendezése:
1. cikk / 41 Külföldi tankolás áfájának visszaigénylése
Kérdés: Tehergépjármű külföldi tankolások áfáját az ELEKAFA nyomtatványon igényeljük vissza, amelynek az átfutási ideje majdnem két év. 2022. évi tankolások után az áfa-visszaigénylést 2023 szeptemberében adtuk be, az áfa összegét 2024 augusztusában kaptuk meg. 2022-ben a tankolások áfáját is, azaz a számlát bruttó módon anyagköltségként könyveltük. Hová könyveljük a 2024-ben visszatérített áfaösszeget, és hogy könyveljük helyesen a beérkező tankolási bizonylatok áfáját? Esetleg egyéb követelésként kellene (a külföldi adóhatósággal szemben) könyvelni a bejövő bizonylatok áfatartalmát rögtön a könyveléskor? Mivel éveken át húzódik a visszaigénylés folyamata, és nem biztos, hogy visszakapjuk a teljes összeget, szeretném tudni, hogyan tudjuk könyvelni szabályszerűen a számlákat és a visszatérített áfa összegét.
2. cikk / 41 Szükséges-e, hogy a számla a könyvelőirodánál legyen?
Kérdés: Egyre többször felmerül a kérdés, hogy egy könyvelőirodában szükség van-e arra, hogy a számlákat az ügyfelek fizikailag behozzák az irodába? Többen szeretnék ezt úgy megoldani, hogy a könyvelendő bizonylatot beszkennelt formában, pdf-fájlként küldik el számunkra, illetve már rendelkezésre állnak olyan programok, ahol a NAV-hoz feltöltött számlákat elő tudjuk hívni, és még egy használható „számlaképet” is megnézhetünk (természetesen vannak olyan esetek, ahol a lehívható információk hiányosak).
1. A számviteli törvény (167. §) előírásainak megfelelhet-e az a gyakorlat, hogy a bejövő számlák kapnak egy iktatószámot, ami a számlán feltüntetésre kerül (tollal ráírják), majd ezt a számot a könyvelésben szerepeltetjük, a könyvelési tételen belül is és a folyószámlás nyilvántartásban is. A beszkennelt számlákon ez az iktatószám már látszana. A kontírozás nem lenne ráírva a számlára, de az iktatószám alapján a kapcsolódó könyvelés a könyvelési programban előhívható lenne. Ha megfelelő lehet ez az eljárás, akkor szükség van-e bármilyen más, pl. könyvelési napló kinyomtatására és lefűzésére, pl. a havi számlás dossziéban? Lehetséges lenne, hogy a belső iktatószám helyett, maga a számlaszám jelentené a logikai hozzárendelést a könyveléshez?
2. Kimenő számláknál a kimenő számla egyértelműen beazonosítja a bizonylatot. Itt szükség van arra, hogy a kontírozás a számlán megjelenjen? Ebben az esetben a számlaszám alapján lehet megkeresni a könyvelést.
Mindkét esetben „csak” a gépen a könyvelési programban lennének előkereshetők a számlához kapcsolódó érintett könyvviteli számlák. A rögzítés időpontjának feltüntetésére a program alkalmas. Hogyan lehetne a régi, jól bevált kontírozást modern változatra cserélni, amely a számviteli törvénynek és egyéb jogszabályoknak is megfelelne?
1. A számviteli törvény (167. §) előírásainak megfelelhet-e az a gyakorlat, hogy a bejövő számlák kapnak egy iktatószámot, ami a számlán feltüntetésre kerül (tollal ráírják), majd ezt a számot a könyvelésben szerepeltetjük, a könyvelési tételen belül is és a folyószámlás nyilvántartásban is. A beszkennelt számlákon ez az iktatószám már látszana. A kontírozás nem lenne ráírva a számlára, de az iktatószám alapján a kapcsolódó könyvelés a könyvelési programban előhívható lenne. Ha megfelelő lehet ez az eljárás, akkor szükség van-e bármilyen más, pl. könyvelési napló kinyomtatására és lefűzésére, pl. a havi számlás dossziéban? Lehetséges lenne, hogy a belső iktatószám helyett, maga a számlaszám jelentené a logikai hozzárendelést a könyveléshez?
2. Kimenő számláknál a kimenő számla egyértelműen beazonosítja a bizonylatot. Itt szükség van arra, hogy a kontírozás a számlán megjelenjen? Ebben az esetben a számlaszám alapján lehet megkeresni a könyvelést.
Mindkét esetben „csak” a gépen a könyvelési programban lennének előkereshetők a számlához kapcsolódó érintett könyvviteli számlák. A rögzítés időpontjának feltüntetésére a program alkalmas. Hogyan lehetne a régi, jól bevált kontírozást modern változatra cserélni, amely a számviteli törvénynek és egyéb jogszabályoknak is megfelelne?
3. cikk / 41 Göngyöleg visszaváltásakor helyesbítő számla helyett utalvány
Kérdés: Az általam könyvelt étterem italokat vásárolt, a számlán szerepelt göngyöleg. Most tapasztaltuk, hogy a göngyöleg visszaváltásakor az étterem utalványt kap, amivel a fizetendő összeget csökkentik. A göngyölegről nem kap mínuszos számlát, a göngyöleg számlája nincs fent a NAV adatszolgáltatásában. Van egy kimutatás, amelyen látszik a göngyöleg száma és értéke áfásan. A bankkivonaton látható, hogy csak a számla egy része van kiegyenlítve. Ezt hogyan lehet szabályosan kezelni könyveléstechnikailag?
4. cikk / 41 Adományozás adózási következményei
Kérdés:
Tájékoztatást szeretnék kérni adományozással kapcsolatosan. Cégünk egy alapítványnak nem pénzbeli adományt szeretne adni (könyvek, játékok). Milyen adózási követelményeknek kell megfelelni társasági adó és áfa tekintetében? Milyen igazolást kell kiállítani és hány igazolást? Az igazolásoknak milyen kötelező tartalmi elemei vannak? Milyen törvényi hivatkozásokat kell szerepeltetnie az igazolásokon?
5. cikk / 41 Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése
Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.
6. cikk / 41 Igénybe vett szolgáltatások részletezése
Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
7. cikk / 41 Bérbe adott gépkocsihoz kapcsolódó bírság megtérítése II.
Kérdés: Az "A" kft. mint bérbeadó "B" cégnek bérbe adja a gépkocsikat. A "B" kft. is továbbadja bérbe a kocsikat a "C" kft.-nek (mind kapcsoltak egymással), és itt a "C" kft. dolgozója lesz a végső bírságot keletkeztető személy. Abban az esetben, ha "A" bérbeadó kft. megismeri "C" cég tájékoztatása alapján a bírságot okozó magánszemélyt, akkor a fenti 39 E Ft bírságot 27%-kal növelten, vagy a 39 E Ft-ot az áfa hatályán kívül kell-e számláznia a magánszemély felé? Egyáltalán számlázhat-e az "A" kft. a magánszemély felé, akivel az "A" cég nincs közvetlenül szerződéses kapcsolatban?
8. cikk / 41 2022. évi teljesítésű számlák visszaküldése
Kérdés: A 2022. évi szerződésen alapuló, 2022. évi teljesítésű számlákat csak röviddel ezelőtt küldtük meg egy költségvetési intézmény részére. Válaszuk szerint nem tudják a számlákat befogadni, miután a 2022. költségvetési év beszámolóval lezárt időszak, amelynek a módosítására nincs lehetőségük. Véleményünk szerint nem helytálló a számla befogadásának ezen a jogcímen történő elutasítása, mert a számviteli törvény alapelveinek, így a "teljesség" elvének a megvalósulását az államháztartási törvény is biztosítja. Ráadásul, miután a számlázott tevékenység már 2022. évben elvégzésre került részünkről, az már a 2022. évi szerződéses kötelezettségeik között is feltüntetésre került a nyilvántartásukban, tehát tudomásuk volt róla.
9. cikk / 41 Kínából rendelt áru számlája
Kérdés: Kínából rendelt áru esetében mi a számla minimális adattartama, hogy a számla (magyar áfaalanyként) befogadható legyen, és le lehessen könyvelni költségként?
10. cikk / 41 Számviteli bizonylat nélküli könyvelés
Kérdés:
Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?
