Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...esetén a személyi jövedelemadót és a járulékokat) nem lehet levonni, ezeket a juttatásban részesülő magánszeméllyel szembeni követelésként kell kimutatni.A részvényjuttatáshoz szükséges részvények általában visszavásárolt részvények, amelyek átadását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és járulékok bevallása és előírása a magánszeméllyel szembeni követelésként (mivel azt a tárgyjutalom bruttó bekerülési értékéből nem lehet levonni): T 3612 – K 462, 463-1;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...az utazásijegy-vásárlást igazoló számla alapján: T 559 – K 381. A juttatást terhelő adót, járulékokat a magánszeméllyel szembeni követelésként kell a kifizetéssel egyidejűleg előírni: T 3612 – K 462, 463-1, továbbá a munkáltatót terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a társaság által befizetett ezen biztosítási díjdíjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, azt mindaddigkövetelésként kell kimutatni, míg a biztosítási szerződés a társaság számárameg nem szűnik. Ugyanígy a fizetett biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a könyv szerinti értéknek a bevételként elszámolt összeget (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve az ellenérték követelésként kimutatott összegét is) meghaladó része növeli az adózás előtti eredményt. Nem minősül a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.