Közösen finanszírozott sablon nyilvántartása

Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?
Részlet a válaszából: […] ...sem a számviteli törvény, sem egyéb jogszabály hatályosan nem ismeri el. A közös finanszírozás hosszú lejáratú kötelezettség-követelés konstrukcióban kezelhető.(Kéziratzárás: 2020. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...eszköz nem minősül értékpapírnak vagy részesedésnek (azaz immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, készlet, rövid lejáratú követelés), akkor a piaci értéke egyéb bevétel;– ha a térítés nélkül átvett eszköz a befektetett pénzügyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Vásárolt, értékesített, visszalízingelt személygépkocsi

Kérdés: A kft. személygépkocsit vásárolt román állampolgárságú magánszemélytől, majd a regisztrációs adó megfizetése után, üzembe helyezés nélkül lízingcégnek értékesítette. A lízingcégtől zárt végű pénzügyi lízing keretében pedig visszalízingeli. A kft.-nek hogyan kell ebben az esetben a számlát kiállítania a lízingcég felé, illetve a lízingcégnek a kft. felé, áfamentesen vagy áfásan? Szíveskedjenek az ügyletek számviteli elszámolását és a hozzájuk kapcsolódó áfaszabályokat ismertetni!
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbeadó a felé számlázott személygépkocsi ellenértékét nem egyenlítette ki, beszámíthatja ezt a lízingbevevővel szembeni követelés összegébe (a beszámítás könyvelése a kft.-nél: T 448 – K 311), és csak a különbözetet kell pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben kikötötték. Nyilvánvalóan, ha a projektcégnek az önkormányzattal szemben tartozása van, és az önkormányzat jogszerű követelését a felszámolónak bejelentette, az épületberuházás e követelés teljesítésébe – a csődtörvény egyéb rendelkezéseinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...a lízingszerződés futamideje lejárt, akkor – helyes elszámolás mellett -– a lízingbe adónál a 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés számlának,– a lízingbe vevőnél a 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek számlának nem lehet egyenlege, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Visszlízing könyvelése

Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítés, akkor a lízingbe adó a számlát nem egyenlíti ki, hanem beszámítja az általa – az előbbiek miatt – kimutatott követelés összegébe. Ha ezt így szabályozták, akkor az értékesítés miatti követelését a lízingbe vevőnél is beszámíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Be nem fejezett beruházás

Kérdés: Társaságunk termálfürdő és élményfürdő megvalósítását tervezte. Ehhez próbafúrásokat és terveket készíttetett. A bejövő számlákon lévő elő­zetesen felszámított áfát mint következő időszakra átvihető követelést állította be. A tervek között szerepelt az önkormányzattal közös üzemeltetés, illetve befektetőnek történő értékesítés. A gazdasági válság meghiúsította mindkét elképzelést. A tagok a beruházást ki akarják selejtezni, de mi lesz az áfával? A társaság egyéb tevékenysége tárgyi mentes.
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles tevékenységkéntbejelentették, akkor a beszerzések elő­zetesen felszámított áfáját azadóhatósággal szembeni követelésként kell kimutatni, és ha ez az adókötelestevékenység a későbbiek során nem fog megvalósulni, és ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Számítógép ingyenes használatba adása

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?
Részlet a válaszából: […] ...díja a munkavállalók tartozása, amelyet a munkavállalóknakki kellene fizetni. A leg­egyszerűbb az lenne, ha a társaság ezen követelésételengedné. Ez azonban nem jó megoldás, mivel a követelés elengedése amunkavállaló tartozásának átvállalását jelentené...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...értékén, függetlenül az áfa elszámolásától.A számla alapján könyvelnie kell a lízingbeadónak az értékesítés árbevételét és a követelést a lízingbevevővel szemben, a lízingbevevőnek pedig a tárgyi eszköz beszerzését beruházásként (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Személygépkocsi cseréje új személygépkocsira

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1998 novemberében részletre vásárolt személygépkocsit, amelyet csak üzleti célra használnak. Az utolsó részlet 2002-ben jár le. A bt. az Szt. előírásai szerint elszámolta az értékcsökkenési leírást (20 százalékot). 2002 októberében visszaadja a kereskedőnek a személygépkocsit és újat vásárol. Az új gépkocsi vételáráról számlát kap, de fizetni csak a különbözetet kell, azt is részletre. A visszaadott gépjármű értékét az új értékébe beszámítják. Kell-e a régi személygépkocsiról a társaságnak számlát kiállítania? Milyen teendői vannak a társaságnak? Alkalmazható-e az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvitelt vezető bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló esetek számviteli elszámolásánál az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontját kell alkalmazni. Az egyszeres könyvvitelben a követelés-kötelezettség beszámítására csak így van lehetőség.Olvasónk azon véleménye, mely szerint az adott esetben cseréről van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
1
2