Törvényes zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...kell rendezni (perelni, esetleg elengedni). A bérlővel szembeni követelés összegébe beletartozik a késedelmes fizetés miatti késedelmi kamat is, amennyiben a bérleti szerződésben így rendelkeztek. (Könyvelni csak akkor kell a késedelmi kamatot egyéb bevételként, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. azzal, hogy rögzítette, a kockázatmentesnek minősített (ilyenpéldául az állampapír is) befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó,illetve diszkontértékpapírok esetében értékvesztést nem kell elszámolni azértékpapír azon része után, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén a kapott, illetve az adott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – árengedmény összegét az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja alapján a kapott összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...K 384, a tőketörlesztő részlet áfája: T 466 – K 384 (ha levonható vagy ha arányosan vonható le), T 8671 – K 384 (ha nem vonható le), kamat: T 872 – K 384 (év végén az üzleti évre még fizetendő kamat: T 872 – K 4823).Mivel a pénzügyi lízing (jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.