11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Devizás bérleti díj kifizetése magánszemélynek
Kérdés: Cégünk a 2023. évben adószámmal nem rendelkező magánszemélytől bérelne lakást iroda céljára. A bérleti díj a szerződés szerint euróban kerül meghatározásra. Ismereteink szerint cégünknek ebben az esetben kifizetőként havonta meg kell állapítani az adóelőleget, levonni és befizetni az adóhatóság részére. Az adóelőleg alapjának meghatározása 10%-os költséghányaddal történik, a nettó bérleti díj megfizetésére euróban kerül sor. A bruttó bérleti díj és az adóalap forintban történő meghatározásakor milyen árfolyamot kell használnunk? A nettó bérleti díj forintban történő meghatározását követően milyen árfolyam alapján szükséges azt euróra visszaváltani, hogy el tudjuk utalni a bérbeadónak? Mindezek megállapítása melyik pontos jogszabályhely alapján történik?
2. cikk / 11 Euróban meghatározott munkabér adói
Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon működő társaság munkaviszonyban lévő ügyvezetőjének a munkabérét EUR-ban határozta meg, és EUR-ban szándékozza átutalni részére. [Az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése szerint lehetővé tett eltérést alkalmazta.] Milyen árfolyamon kell forintosítani a jövedelmet ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve milyen árfolyamon kell a kifizetendő nettó összeget EUR-ra visszaváltani ahhoz, hogy az illetőnek kifizessük? Kifizetés esetén van-e különbség az árfolyam tekintetében a között, hogy HUF-ban vezetett bankszámláról, vagy EUR-ban vezetett bankszámláról utaljuk át az összeget? A 3674. kérdés megválaszolása hasonló helyzetet ír le, de a válasz 2008. évi, azóta szinte minden jogszabály megváltozott.
3. cikk / 11 Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?
Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
4. cikk / 11 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.
Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
5. cikk / 11 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
6. cikk / 11 Védjeggyel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: A szerződés szerint a magánszemély a védjegyjogosult (licencadó), a kft. a licencvevő, a védjegyhasználatra készült hasznosítási szerződés. A védjegy közösségi védjegy. A licencdíj évi 500 000 forint, ami minden naptári évre esedékes. A szerződés szerint, a védjegyhasználati jogért a rendszeres díjon felül a licencvevő megfizeti a védjegy hazai és nemzetközi regisztrációs díját, a fenntartási díjat és minden egyéb hatósági díjat. A védjegy iparjogvédelmi fogalom, nem tartozik a szerzői jog alá. Ha nem szerzői díj a kifizetett összeg, mihez tartsam magamat? Ez évben a védjegyjogosult szerződés alapján határozatlan időre bérbe adja a kft.-nek a védjegyet védjegyhasználati díj címén. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni a Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díjat, és minden EU-s bejegyzéssel kapcsolatos költséget, mert az a bekerülési érték része. Minek kell minősíteni a szerződést: bérbeadásnak vagy közvetített szolgáltatásnak?
7. cikk / 11 Szakértői tevékenység adózása
Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
8. cikk / 11 Közösségen belül végzett munka adói, járulékai
Kérdés: Egy kétszemélyes kft. (háziorvosi tevékenységet végez) orvos tagja EU-tagországban vállal tevékenységet, de itthon tartós helyettesítésről gondoskodik, aki vállalkozási szerződéssel végzi helyette az orvosi tevékenységet, így a kft. tovább működik. A tagoknak (férj, feleség) kell-e valamilyen adót fizetniük, vagy járulékot, amíg külföldön tartózkodnak, gondolok itt a vállalkozói járulékra? Ki kell-e jelenteni őket, mivel a kft.-ben nem dolgoznak? Mi a teendő?
9. cikk / 11 Tételes eho fizetése
Kérdés: Egy bt. beltagja külföldi (EU-s) állampolgár, folyamatosan külföldön tartózkodik, aki szerződés alapján a személyes közreműködéssel (szerződések kötése, üzletvezetés), pénzügyekkel kapcsolatos teendőket cégünkre bízta. A tulajdonosnak semmilyen jövedelme, osztaléka nem származott a cégből az év során. Kell-e tételes eho-t fizetnie maga után?
10. cikk / 11 Német fióktelep könyvelése, adózása
Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
