Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...veszteség nem minősíthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak. Ezért annak az összege növeli a kiva adóalapját.A válasznál utalni kell arra – tekintettel a kft.-nek az Art.-ből következő felelősségére –, ha a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása nem teszi lehetővé a felmerült K+F-költségek elhatárolását. Lehetőség az lett volna az Szt. 24. § (5) bekezdése alapján, hogy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatják ki a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...taggal rendelkező betéti társaság is választhatja, ha 2020. január hónapot megelőző hónapban az adóhatósághoz bejelentkezik, és kivaalanyként nyilvántartásba veszik. Ez esetben külön számviteli feladatai nincsenek.Az Eva-tv. hatályon kívül helyezésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Osztalékelőleg havonta

Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...okok, továbbá a saját tőkeösszetétele is korlátozhatja. Ha az Eva-tv. hatálya alatt adófizetési kötelezettség nélkülkíván a taggyűlés 2010-ben osztalékelőleg kifizetéséről dönteni, akkor egyrészta 2009. évi – a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra, hogy a számviteli törvény 2005. éviváltozásaival már foglalkoztunk a Számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...igazolt költségek vonhatók le az önálló tevékenység bevételéből.Ha valaki csak kevés költséget tud elszámolni, vagy egyszerűen nem kíván a számlákkal foglalkozni, választhatja azt is, hogy az önálló tevékenység bevételének 90 százalékát tekinti jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...attól függően némileg eltérőek, hogy a jogelőd adózó megszűnik (összeolvadás, beolvadás, szétválás), vagy tovább működik (kiválás), illetve attól, hogy változik-e az átalakulással egyidejűleg a könyvvezetés módja, végül külön szabályok érvényesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.