Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...– foglalkoztunk.A belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek részére – hat órát meghaladó kiküldetés esetén – a vonatkozó kormányrendelet szerint adható napidíjátalány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Külföldi magánszemély megbízási díja

Kérdés: Az egyesület külföldi magánszemély részére megbízási díjat fizetett. A könyvelés sem szerződést, sem információt nem kapott a magánszemélyről. Mi a helyes számviteli eljárás? A nettó kifizetés a könyvelésben úgy szerepel, mintha belföldi magánszemély részére történt volna kifizetés, könyveltük az adó- és járulékterheket is. A NAV felé az adatszolgáltatást nem tudjuk teljesíteni. Így az érintett adónem adatai a számvitelben, illetve az adóhatóságnál eltérnek.
Részlet a válaszából: […] A számviteli bizonylatokkal szembeni követelmények – a kérdésben leírtak alapján – nem teljesültek, bár az egyesület a megbízási díjat, az azt terhelő adókat és járulékokat könyvelte. Ezáltal az Szt. szerinti bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményét sértette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentálása.Tekintettel azonban arra, hogy a rádió nyereményjátékai keretében kisorsolásra kerülő szolgáltatást kizárólag magánszemélyek vehetik igénybe, és ez a nyereményjáték feltételezhetően nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 55. számában az 1136. Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó c. kérdésre adott válasz helyes, ezt a következő részletes magyarázat támasztja alá.A kérdésben említett, Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerinti szabályok alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Külföldi személy által elengedett kötelezettség

Kérdés: Beszámít-e a társasági adó alapjába a hitelelengedés miatt elszámolt bevétel? A belföldi magánszemélyek által alapított, Magyarországon bejegyzett társaságnak egy külföldi társaság devizahitelt nyújtott 5 éves futamidőre, majd a futamidő lejártakor a hitel teljes összegét elengedte. A magyar társaság nem tagja a hitelt nyújtó külföldi társaságnak.
Részlet a válaszából: […] 2001-től a külföldi személy által elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege csökkenti az adózás előtti eredményt, feltéve hogy a kötelezettséget elengedő az eredeti jogosult, és a külföldi személy (a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.