9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Opcionálisan átvállalt költség elszámolása
Kérdés: Társaságunk kutatás-fejlesztési együttműködést tervez egy másik vállalkozással közösen. Az elképzelés szerint alapvetően mindkét fél a saját költségeit viseli, illetve társaságunk opcionálisan magára vállalja a másik fél költségeinek egy részét (max. az összköltség 50%-áig). A projekt végén, ha elkészül a termék (egy szoftver, illetve esetleg hozzákapcsolódó technika), akkor az értékesítés árbevételéből a felek a létrehozási költségek vállalásának arányában lesznek jogosultak részesülni. A költségtakarékosság végett nem tervezünk projekttársaságot vagy közös vállalatot létrehozni, hanem egy megállapodásban rögzítenénk, hogy a másik fél jogosult az értékesítésre, de időközönként (pl. havonta) elszámolásra köteles velünk szemben, és az arányos árbevételt át kell adnia számunkra. A K+F együttműködésben milyen jogcímen számlázható, illetve könyvelhető az opcionális költségátvállalás? Megfelel-e pl., ha a másik fél a fejlesztésben részt vevő programozóinak, informatikusainak a „mérnökóráit” számlázza ki felénk? Ha így történik, akkor a mi oldalunkról az a költség is elszámolható a K+F tevékenység terhére? Ha elkészül az értékesíthető szoftver, és az eladást a másik fél végzi majd, milyen jogcímen számlázhatjuk és könyvelhetjük a nekünk járó hányadot?
2. cikk / 9 Tulajdon helyett használati jog
Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
3. cikk / 9 Egyéni vállalkozó által alapított kft.
Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
4. cikk / 9 Átalakulás vagyonátértékeléssel
Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
5. cikk / 9 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
6. cikk / 9 Üzletág vételének elszámolása
Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
7. cikk / 9 Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
8. cikk / 9 Zárt végű pénzügyi lízing lejárat előtti lezárása
Kérdés: Cégünk 2005-ben zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötött építési telekre, 2010-es lejáratra azzal, hogy meghatározott kötelezettségek teljesítése esetén a lízingbe vevő megszerzi az ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A lízingbe adó számlája alapján az ingatlant a telkek között nyilvántartásba vettük, az áfát visszaigényeltük. 2007-ben megállapodást kötöttünk a lízingbe adó céggel, hogy a szerződést lezárjuk, elszámolunk, mert az ingatlan eladásra kerül, és a vevő a vételárat egy összegben egyenlíti ki. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet a lízingbe adónál és a lízingbe vevőnél? Kinek és milyen bizonylatot kell kiállítania? Van-e áfa? El lehet-e adni ilyen konstrukcióban az ingatlant? Szóba kerülhet-e cégünk részéről a tulajdonjog-megszerzési jogosultság eladása abban az esetben, ha a vevő a vételár egy részével kiegyenlíti cégünk lízingbe adóval szembeni kötelezettségének diszkontált értékét? Az eladási ár másik része a bankszámlán kerül jóváírásra. Ez esetben mi a számviteli és az áfaelszámolás? Ki milyen bizonylatot állít ki?
9. cikk / 9 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
