4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Árat forintban tüntetik fel, de euróban is fizethető és fordítottan
Kérdés: Kiskereskedelemmel és javítással foglalkozó (kerékpárüzlet és -szerviz) vállalkozó a jövőben euró fizetési eszközt is szeretne elfogadni a vásárlóitól. Hogyan kezelendő az euró fizetőeszköz, ha az üzletben az árakat csak forintban tüntetik fel? Hogyan kezelendő az euró, ha az üzletben forintban és euróban is feltüntetik az árakat? Amennyiben a pénztárgép alkalmas euróösszeg bevételezésére, mindenképpen azt kell használni? Állíthat ki a pénztárgép használata helyett eurószámlát? Mely esetben kell a pénztárgépbe euróban beütni a vásárlás összegét, és mely esetben kell az euróban fizetett – forintra átszámított – összeget? Amennyiben nem a pénztárgépbe ütik be a vásárlás összegét, hanem eurószámlát állítanak ki, az euróösszeget a pénztárgépbe betehetik? Ha nem, elég egy pénzkazettában gyűjteni? (A könyvelésben egyértelműen külön vezetendő a forint- és az európénztár.) Az euróösszegből mely esetben kötelező forintban visszaadni, és mikor adhat vissza euróban? Mely esetben kell szerepelnie a pénztárgépnyugtán euróban és mikor forintban a fizetendő végösszegnek? A társaság számviteli politikája alapján MNB-árfolyamot alkalmaz. Az üzletben való fizetéskor eltérhet ettől az árfolyamtól, alkalmazhat magasabb/alacsonyabb árfolyamot? Amennyiben eltérhet az MNB-árfolyamtól, a könyvelésben az MNB árfolyammal számított összegeket szerepeltetjük? Amennyiben a pénztárgépbe forintban ütik be az összeget, melyet euróban fizetnek ki, egy esetleges ellenőrzésnél nem probléma, hogy nem forintban van a kasszában a pénz?
2. cikk / 4 Nyugta helyett pénzmozgásbizonylat
Kérdés: A cég, melyet könyvelek, hímzett terítők, párnák, ruhák (új és használt) értékesítésével foglalkozik (árrésadózást alkalmazva). Pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Főként külföldről érkező turisták vásároltak nálunk, bankkártyás fizetéssel. Eddig az volt a gyakorlat, ha a vevő számlát kért, akkor is beütöttük a pénztárgépbe azt (a pénztárgépes nyugtát a könyvelés részére átadott példányhoz tűztük). A bankkártyás vásárlásokat egy külön gyűjtőbe rögzítettük, de számlakérés esetén az ellenértéket is beütöttük. 2020. 07. 01-től milyen gyakorlatot kövessünk, hogy a kétszeres adatszolgáltatási problémát elkerüljük? Ha a vevő készpénzzel/vagy bankkártyával fizet, a vevő adóalany és számlát kér, be kell-e ütnünk a pénztárgépbe a számla ellenértékét? (Külön gyűjtőbe üssük, a számla készpénzes ellenértékét külön kasszába tegyük?)
3. cikk / 4 Előleg készpénzben
Kérdés: Ügyfelem pénztárgép használatára kötelezett, kiskereskedelmi tevékenységet végez. A termékeket megrendelés alapján szerzi be, amihez a vásárlóktól előleget szokott átvenni. Az előlegről előlegszámlát állít ki, amelyet a pénztárgépben is rögzít a 27%-os forgalmi gyűjtőben. Az áru megérkezésekor a vevő a fennmaradó részt is kifizeti, ügyfelem a pénztárgépbe a fizetendő előlegen felüli részt üti a 27%-os gyűjtőbe. Ugyanekkor kiállít egy készpénzes számlát is a vevő részére, amelyen a fizetendő végösszeg megegyezik a pénztárgépes nyugta összegével. A problémám abból adódott, hogy egy vásárló átutalással fizetett előleget, de a végszámla már készpénzes volt. A pénztárgépbe beütött végszámlánál nem derült ki számomra, hogy ott előleg-visszavonásra került sor. A nyitott előlegre rákérdeztem, válaszként azt kaptam, sok készpénzes előleg, illetve készpénzben fizetett végszámla van, csak ez a könyvelésben nem derült ki.
4. cikk / 4 Közvetített szolgáltatás pénztárgép esetén
Kérdés: Társaságunk bolti kiskereskedelemben (barkácsbolt) online pénztárgép használatára kötelezett. Új tevékenységi körként lapszabászati tevékenységet harmadik személy végez, szerződés szerint. Mi a helyes számviteli elszámolás, helyes bizonylatolás, ha a vevő nem kér számlát, a közvetítés ténye a kibocsátott számlából nem derül ki, a szolgáltatás ellenértékét csak a pénztárgépbe ütjük be?