Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...és a nyújtott tagi kölcsönt a követelések között mutatja ki (a 356. számlán). A tagokkal szembeni követeléseket el lehet adni piaci értéken, de átadható térítés nélkül is. Ez esetben ugyan megvan a két adásvételi ügylet: CSP1 tulajdonosa eladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?
Részlet a válaszából: […] ...határozatban meg kell jelölni, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás milyen konkrét eszközök átadásával valósul meg, mennyi azok piaci értéke, és ki a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatója.A Ptk. 3:99. §-a alapján nem pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...Egyszemélyes társaságnál az alapítónak kell az alapítói határozatban rögzítenie, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás piaci értékéből mekkora összeget helyez a jegyzett tőkébe az alapítói okirat módosításával, illetve mekkora összeget helyez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető a pótbefizetés. Ezek szerint a pótbefizetés teljesítéseként a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés (tagi kölcsön követelés) is szolgáltatható. Úgy, mint a törzstőke felemelésénél?
Részlet a válaszából: […] ...következően beszerzésként a tulajdonolt társaságnál.Ha a tulajdonos (az átadó) az Szt. hatálya alá tartozik, akkor a tagi követelést– piaci értéken értékesíteni kell: T 3653 – K 962;– ki kell vezetni a könyv szerinti értéket: T 862 – K 364;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Ingatlancsere jelképes összegért

Kérdés: Ingatlancsere-szerződést kötöttünk egy céggel. Azért, hogy legyen mit elcserélni, jelképes összegért kaptunk egy telket. Az illetékhivatal az illetéket a telek piaci értéke alapján szabta ki. Az ingatlant külső kivitelezővel építtettük fel. A csereszerződés révén mind a két társaság számlázott egymásnak. Társaságunk által számlázott összeg egyrészt kevesebb, mint a bekerülési érték, de a piaci értéket meg a telekértéket szintén növeli. Véleményem szerint a piaci ár és a számlázott összeg különbözete a társaságiadó-alapot, az áfaalapot növeli. Hogyan történik a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzésiárral (ami az egyiknél eladási ár, az a másiknál beszerzési ár, és fordítva).Természetesen követelmény az is, hogy a csere piaci értékentörténjen.Ha az előbbiek teljesülnek, akkor a kérdező társaságnak atelket piaci értékén (és nem a jelképes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.