Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...csak a könyvviteli számlák megnyitása után, 2024. január 1-jével lehet az eredménytartalékba átvezetni. Ezzel az átvezetéssel viszont a saját tőke negatív értéke megszűnik.Könyvelési tételek idősorrendben:– a 2023. évi adózott eredmény átvezetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Tőketartalékból átvezetés az eredménytartalékba

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének b) pontja lehetőséget ad a vállalkozásnak, hogy a tőketartalékból pótolja a negatív eredménytartalékot. A kft. tulajdonosai 2021 májusában megtartott taggyűlésen döntenek erről úgy, hogy az átvezetést még a 2020. évre elkészített mérlegben szeretnék kimutatni. A 2021. májusi döntés alapján könyvelhető-e a tétel még a 2020. évre, vagy kizárólag a döntés napjával (2021-ben) lehetséges az átvezetés könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel az időponttal lehetett kiállítani. A 2021-ben kiállított bizonylat 2020 decemberére történő könyvelése nem egyeztethető össze a saját tőkét érintő egyéb tételek könyvelésével. Gondoljunk arra, hogy a 2020. évi beszámolóban megállapított adózott eredményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy büntetőjogi intézkedés alatt áll, ha egymást követő két üzleti évben az egyéni cég saját tőkéje nem éri el az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőke összegét.A cégtörvény ad arra lehetőséget, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...A vagyonmérleg-tervezet oszlopai a beolvadó, illetve az átvevő ügyvédi iroda eszközeit, kötelezettségeit, ezek különbözeteként a saját tőkét tartalmazzák (három oszlopban):– a beolvadónál: könyv szerinti értéken, vagyonátértékelés esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...is, továbbá a létező tőketartalékis!)A törzstőke leszállításának a cégbírósági bejegyzésenapjával a tulajdonosoknak járó saját tőkeösszeget kötelezettségként kell akft.-nél előírni: a jegyzett tőke csökkenését a T 411 – K 4792,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Tőkekivonáshoz kapcsolódó tőke- és eredménytartalék

Kérdés: A címben szereplő témára a Számviteli Levelek 165. számában a 3446. kérdésre adtak választ. Ehhez kapcsolódóan kérdezem: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a tőketartalékot és az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni, azt az egyszemélyes kft.-ben hagyja. Döntését az egyik szakmai lapban közöltekre alapozza. E szerint a tulajdonosok egyhangúlag úgy is dönthetnek, hogy a leszállítás során az ahhoz kapcsolódó arányos jegyzett tőkén felüli tőketartalékot nem vonják ki, hanem azt a társaságban hagyják. Ez sem a tulajdonosok, sem pedig a hitelezők érdekeit nem sérti. A kérdésemet megalapozó tényállás a következő: Az önkormányzat 1990-ben a korlátozottan forgalomképes közmű vagyonát a ma már egyszemélyes kft.-jébe tőketartalékként vitte be. Ezt az ÁSZ a 2003. és 2005. években megkifogásolta. A jogellenes állapotot az önkormányzat meg kívánta szüntetni, és több minisztérium egyeztetett álláspontja alapján a tőketartalékban lévő közművagyon értékével a jegyzett tőkét megemelte, majd ezt követően a tőke leszállításáról hozott határozatot. A határozat tartalmazta, hogy a jegyzett tőkében szereplő közművagyont milyen összegben vonja ki a jegyzett tőkéből, és azt, hogy a tőke- és eredménytartalékot nem kívánja arányosan csökkenteni. Az önkormányzat célja az eredeti vagyoni állapot helyreállítása volt. A meghatározott összegű jegyzett tőke leszállítását a cégközlönyben meghirdették, a cégbíróság bejegyezte. Ezen tényállás mellett hogyan lehet megfelelnie a bevezetőben említett kérdésre adott válasznak?
Részlet a válaszából: […] ...kellvenni", nem lehet lehetőségként értelmezni.Általában nem érthető az a szándék, hogy miért nem akarják ajegyzett tőkén felül saját tőkét kivonni, amikor például a vállalkozásbólkivont jövedelem adózatása kedvezőbb, mint az osztalék adóztatása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést, meg kell állapítani a kilépő tagok törzsbetétjeinek az értékét és a törzsbetétekre jutó jegyzett tőkén felüli saját tőke (szabad tőketartalék és szabad eredménytartalék) összegét. [Ez következik az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti értéke, illetve a nyilvántartás módja függvényében. A válaszban néhány sajátos esetre utalunk.A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemeléskor a befektető úgy jut részesedéshez, hogy azért a tőkeemeléskor nem fizet, nem ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.