Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés:

Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?

Részlet a válaszából: […] ...minősül: "a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték". A szocho szemponjából a kifizetés során a Szocho-tv. 29....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalos euró­árfolyamon forintra átszámított összegben a követelések között kell – tulajdonosonként – kimutatni.A 2020. évi számviteli beszámolót elfogadó taggyűlés határozatának megfelelően a fizetendő osztalékot a kötelezettségek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...a részleteket – a döntési lehetőségek függvényében – maguknak a gazdálkodó szervezeteknek kell a belső szabályzatukban rögzíteni.A számviteli törvény (Szt.) 14. §-ának (3) bekezdése szerint pénzkezelési szabályzatot (ebbe beletartozik nyilvánvalóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...három helyen (a számviteli törvényben, a személyijövedelemadó-törvényben, a KSH munkaügyi statisztikában) történő szabályozás követelményeinek a számvitel – röviden – csak akkor tud megfelelni, ha az 55. számlacsoport számláinak kijelölésénél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Elszámolásra kiadott készpénz

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumai (alapvetően a készpénzes számlák) alapján a készpénz csökkenését mint a pénztár kifizetéseit számolják el.A számviteli előírásokkal összhangban az a helyes, ha az elszámolásra kiadott készpénz (T 3613 – K 381) elszámolásakor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Béren kívüli juttatások elszámolása

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
Részlet a válaszából: […] ...között elszámolni a kedvezményes adózásújuttatásokat terhelő adóval (25 százalék) együtt (T 559 – K 384 és T 559 – K462). A számviteli elszámolás tehát az átutalás időpontjához kapcsolódikezekben az esetekben.Kissé más a helyzet az üdülési csekkek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.