14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Közhasznú tevékenység bevételének minősítése
Kérdés: Egy közhasznú alapítvány, amikor a közhasznú tevékenységéből kapja a bevételt, akkor azt az árbevételre vagy egyéb bevételre kell könyvelni?
2. cikk / 14 Működési támogatás elszámolása
Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő nonprofit kft. költségei 30%-át a tevékenység bevételei fedezik. A működés költségeire fenntartói megállapodás alapján az alapító működési támogatást folyósít. Ez a működési támogatás a költségek, ráfordítások 80-90%-át fedezi. A bevételek felhasználásának a sorrendje eltérő lehet. Amennyiben a költségeit-ráfordításait a működési támogatással szemben számolja el, és azt követően számolja el a saját bevételt, akkor nyeresége keletkezik. Ha a saját bevételével szemben számolja el először a költségeit, ráfordításait, és csak ezt követően számolja el a támogatást, akkor a támogatás fel nem használt részét elhatárolja a passzív időbeli elhatárolással szemben.
3. cikk / 14 Behajthatatlan követelés áfája
Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
4. cikk / 14 Gazdasági társaság igazolt veszteségének kiegyenlítése
Kérdés: A gazdasági társaság és az önkormányzat közötti közszolgáltatói szerződés alapján az önkormányzatnak – mint az ellátásért felelősnek – a szolgáltatás fenntartása esetén kötelezettséget jelent a szolgáltatást végző társaság indokolt ráfordításai alapján igazolható veszteség kiegyenlítése. (Ezt uniós rendelet és a 2012. évi XVI. törvény is szabályozza.) A szerződés szerint a két fél minden évet követően elszámol az előző évi kompenzálandó veszteség mértékéről (összegszerűen meghatározzák, az önkormányzat közgyűlése is elfogadja). Ugyanakkor az önkormányzat forrás hiányában nem tudja pénzügyileg rendezni az elszámolt támogatást, hanem arra majd külön fizetési megállapodást köt, amikor rendelkezik a megfelelő fedezettel. Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. évi módosítása szerint kötelezően elő kell-e írni 2017-ben a társaságnál egyéb bevételként a mérlegkészítésig elszámolt összeget? 2017-ig a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kompenzációt mint támogatást számolta el a társaság egyéb bevételként. A módosítás hatására a korábbi években elszámolt, de meg nem fizetett kompenzációt is el kell számolni 2017-ben egyéb bevételként?
5. cikk / 14 Engedményezés ingyenesen
Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú kft.-jének engedményezési szerződés keretein belül 33 millió forint összegű követelésállományt adott át ingyenesen (tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költség és egyéb járulék tételek). A követelés behajthatóságáért a kft. nem felel. A követelés összege abból halmozódott fel, hogy egy másik kft. írásban vállalta, hogy árkedvezményt biztosít, ha az önkormányzat a szolgáltatás ellenértékét egy összegben rendezi. Az önkormányzat teljesített, a másik kft. nem. A kft.-nek az engedményezett követeléssel közel azonos nagyságú kötelezettsége áll fenn a másik kft.-vel szemben, amelyet a kft. szeretne kompenzálni. Kell-e és hogyan szerepeltetni a kft. könyveiben az engedményezett összeget? Kell-e a kompenzáláshoz megegyezés a két fél részéről?
6. cikk / 14 Egészségügyi szolgáltató áthelyezett kapacitásának bevétele
Kérdés: A vonatkozó törvényi előírás alapján a szerződött egészségügyi szolgáltató legfeljebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos szerződése alapján szolgáltatást nyújtott. Az önkormányzat a tulajdonában álló, gazdasági társasági formában működő egyik (A) egészségügyi szolgáltatójától a másik (B), szintén a tulajdonában álló gazdasági társasághoz helyezte át a kapacitásokat. A jelenlegi jogszabályok alapján 2 hónapos utófinanszírozás történik, de az egészségbiztosító csak szerződött partnernek utal, ezért (A) szolgáltató 2 havi díját (B) szolgáltató kapta meg. (B) szolgáltatónál hogyan kell elszámolni az így kapott összeget? A tulajdonos döntése alapján (A) szolgáltató költségei fedezetére (B) szolgáltató által (A)-nak átutalt összeget hogyan kell helyesen elszámolni?
7. cikk / 14 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
8. cikk / 14 Meg nem fizetett bérleti díj elengedése
Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
9. cikk / 14 Támogatott eszközbeszerzés áfájának elszámolása
Kérdés: A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.
10. cikk / 14 Önkormányzati támogatás közhasznú társaságnál
Kérdés: Az önkormányzat a kht.-hez delegált feladatok ellátásához, közhasznú szerződés keretében támogatást nyújt, amelynek jelentős része fejlesztési támogatás, a fennmaradó összeg a működésre nyújt fedezetet. A kht. által lebonyolított útfelújítások, fejlesztések a társaság könyveiben szerepelnek, a használatbavétel után az amortizációt a kht. számolja el. Helyesen szerepelnek-e a kht. könyveiben a kht. által megvalósított útberuházások?
