Biztosítói kárrendezések javítási számláinak rendezése

Kérdés:

A gépjármű-káreseményekkel kapcsolatos biztosítói kárrendezések javítási számláinak elszámolása az Szt. 81. §-ának (1)–(2) bekezdésén alapul. Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a káreseményekkel összefüggő helyreállítási munkák számlázott költségeit, ha a jármű használhatatlanná válik, terven felüli értékcsökkenés kerül elszámolásra az egyéb ráfordítások között. Káresemény bekövetkezésekor a biztosító bevonásával a kárrendezés, helyreállítás során felmerült díjakról kiállított számlát az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Ennek az egyéb ráfordításként elszámolt kárösszegnek egy része kerül a biztosító által egyéb bevételként megtérítésre. Könyveinkben a káresemények társaságunkat terhelő tényleges ráfordítása a 86-96. számlák különbözetében (mint le nem vonható áfatartalom, avulás, önrész) jelenik meg, amelyet a fenti könyvelési megoldás támaszt alá, biztosítva az összemérés, valódiság elvét. A biztosítói kártérítés számviteli elszámolását az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése és a (3) bekezdés f) pontja alapján az egyéb bevételek 9631. főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Helyesen járunk-e el, vagy a teljes javítási számla értékét (az áfa vissza nem igényelhető részét is) az igénybe vett szolgáltatások között kellene kimutatni?

Részlet a válaszából: […] ...illetve az ezzel kapcsolatos biztosítói fizetések elszámolását hosszasan részletezi a kérdező a kérdésben, részben helyesen a számviteli törvény elő­írásaira hivatkozással, de helytelen következtetésre jut, és számunkra megmagyarázhatatlan kérdést tesz fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása

Kérdés: Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében – a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően – vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ismeretében a szerviz számlájából még ki nem egyenlített összeg átutalása a biztosítottnál: T 454 – K 384.Ez az elszámolási rend a számviteli törvény hatálya alá tartozó, de az evát választó társaságokra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Saját konyha üzemeltetése

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 73. számában az 1518. kérdésre adott válaszhoz, sajátos problémánk van. Társaságunk – egy húsipari rt. – saját konyhát üzemeltet. A saját konyhánál saját előállítású termékeket is felhasznál. A saját dolgozók térítés nélkül kapnak napi egyszeri étkezést. A saját dolgozókon kívül térítési díj ellenében más vállalkozások alkalmazottai is étkezhetnek. Hogyan kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján sajátosan kell az étkeztetéshez felhasznált saját előállítású termékek értékét meghatározni. Ha a saját előállítású terméket közvetlenül értékesítenék, akkor természetesen közvetlen önköltségen, de az eladási ár nem lehetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Importált, bérelt szoftver elszámolása

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...által számlázott összeget mint igénybe vett szolgáltatások költségét kell az 522. számlán elszámolni úgy, hogy az összemérés számviteli alapelv érvényesüljön. (A hazai felhasználóknak számlázott összeg árbevételkénti elszámolásával egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Vendéglátás: üzemi konyha

Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasz előtt a számviteli elszámolás szabályait kell tisztázni. Belső számla alapján ugyanis nem lehet árbevételt elszámolni, még a reprezentáció esetében sem.Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.