8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége
Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
2. cikk / 8 Devizabankszámla folyószámlahitellel
Kérdés: Hogyan kell forintosítani a devizabankszámlát, ahol folyószámla-hitelkeret van, tehát az egyenleg többször negatív? Kell-e a folyószámla-hitelkeret miatti kötelezettségváltozásokat év közben a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatni? Milyen sorrendet kell tartani egy napon belül a terhelések és jóváírások között? A keletkező devizakötelezettség forintértékét a mérlegben választott – a mérlegfordulónapra vonatkozó –, MNB által közzétett, hivatalos árfolyammal forintosítjuk. A devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó, MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük fel, kivéve a forintért vásárolt devizát. A devizában lévő pénzeszközcsökkenések forintértékét átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg. Ha egy napon belül több jóváírás, illetve terhelés szerepel a bankkivonaton, a bankműveletek időbeli sorrendjében rögzítjük a tételeket. Többször egy napon belül a jóváírások és terhelések váltakozva történnek. Az egy napon belüli tételek rögzítésének sorrendje eltérő forintösszegeket eredményez. Előírhatjuk a számviteli politikában a tételek rögzítésének sorrendjét? Véleményünk szerint attól az időponttól kezdve, ahogy a devizaszámla negatívba fordul, továbbra is az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg a devizacsökkenések forintértékét. A jelenleg használt szoftver szerint, ha nullától távolodik az egyenleg (betétet rögzít), a napi árfolyamon történik a rögzítés, ha nullához közelít az egyenleg (kiadást rögzít), a rögzítés kalkulált áron történik. Ha mínuszban van a bank egyenlege, akkor ez fordítva van, banki kiadásnál napi árfolyamon megy a rögzítés, bevételnél pedig az átlagárral. Szerintünk ez nem felel meg a számviteli törvényben előírtaknak.
3. cikk / 8 Külföldön megnyitott bankszámla
Kérdés: A kft. Ausztriában vett fel beruházási hitelt, ezért ott is kellett nyitnia bankszámlát. A korábbi könyvelő, könyvvizsgáló szerint ezt nem lehet másként könyvelni, csak a gazdasági események aznapi árfolyamának alkalmazásával, amikor a pénz befolyt, amikor a számláról kifizetés történt. Ez a külföldi bankszámla euróban egyezik a könyveléssel, de itt is – véleményem szerint – alkalmazni kellene a FIFO vagy az átlagár módszerét, különben nagyon torz lehet az árfolyam-különbözet.
4. cikk / 8 Devizaalapú forinthitel elszámolása
Kérdés: A CHF-alapú forinthitel-felvételnél a hitelező által megállapított árfolyam és az adós által a számviteli politikában választott saját banki árfolyam különbözetét a folyósítás napjával kell megállapítani és könyvelni? Például ha egy társaság vesz egy autót, a számla 3 850 000 Ft-ról szól, amelyet 25 000 CHF alapú hitelből egyenlít ki közvetlenül a hitelező. A bankhitel árfolyama 154 Ft/CHF, a választott banki árfolyam 157 Ft/CHF. Akkor ezt hogyan kell könyvelni? Ha a hitelszámlán a választott árfolyammal könyvelt érték jelenik meg, akkor az eltér a hitelszerződés szerinti összegtől. A törlesztéskor a fizetési értesítőben is közölnek árfolyam-különbözetet, azt hogyan kell figyelembe venni? Nem világos, hogyan kell értelmezni az Szt. 60. §-ának (7) bekezdését?
5. cikk / 8 Devizahitel-keret terhére történő elszámolások
Kérdés: Cégünknek 160 000 euró devizahitel-kerete van. A vevők euróban fizetnek, és ez a meglévő folyószámlahitel összegét csökkenti, ugyanakkor az euróban történő szállítói számlakifizetések azt növelik. Az euróbankszámlának az egyenlege folyamatosan negatív. Milyen árfolyamon kell számolnom a beérkező vevői fizetéseket, illetve a szállítóknak történő kifizetéseket? A cég az MNB-árfolyamot használja a devizás tételek elszámolásakor. A jelenlegi gyakorlat az, hogy mindkét irányú tranzakció esetén az aznapi MNB-árfolyammal történik a könyvelés. Helyes ez így?
6. cikk / 8 Euróban lehívott forinthitel árfolyama
Kérdés: A társaság forintban meghatározott összegű hitelszerződést kötött a bankkal. A szerződésben rögzítésre került, hogy ez az összeg euróban is lehívható, de a szerződés euróban nem tartalmazta a hitelösszeget. A hitelt a társaság euróban hívta le a forintban vezetett bankszámlájára, amelyet forintban írtak jóvá. A társaság a megkapott hitel euróban számolt összegét külön átszámította a számviteli politikában rögzített árfolyamon, és ezzel a forintösszeggel könyvelte a kötelezettségek közé a hitel összegét. Helyesen járt-e el a társaság, hogy nem a banki árfolyamon átváltott forintösszegen tartja ezt a hitelt a kötelezettségek között?
7. cikk / 8 Devizakölcsön törlesztésének elszámolása
Kérdés: Devizában felvett kölcsön törlesztése vagy visszafizetése esetén a deviza könyv szerinti vagy a teljesítés napjára érvényes választott árfolyamát kell-e alkalmazni?
8. cikk / 8 A számviteli törvény változásai
Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?