9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá
Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
2. cikk / 9 Befejezetlen termelés vagy értékesítés
Kérdés: 2017. június 7. napján az ingatlant építő cég adásvételi szerződést kötött a vevővel. A szerződés tárgya egy lakás, gépkocsibeálló hely és tároló. A vevő a foglalót és a meghatározott időpontokban "vételárrészletet" fizet az eladónak, amit előlegként kezeltünk, hiszen a "vételárrész" utalása fizetési időpontokhoz, és nem készültségi fokhoz kötött. A szerződés szerint az utolsó "vételárrész" megfizetésének feltétele, hogy az eladó a lakóépületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedélyt beszerezze, a társasház-alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartási hatóság bejegyezze, a lakást és a teremgarázst az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló albetétként vegye nyilvántartásba, továbbá a lakás és a teremgarázs műszaki átadás-átvételére sikeresen sor kerüljön. Eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A szerződés szerint a műszaki átadás-átvétel tervezett határideje 2018. 02. 28. Eladó a lakást a vételár teljes összegének kiegyenlítését követően átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, legkésőbb 2018. 03. 31. napján adja a vevő birtokába. Felek a szerződésben megállapodnak abban, hogy ha bármely fél késedelembe esik, kötelesek a másik félnek napi 10.000 Ft késedelmi kötbért fizetni, amelynek maximuma 30 nap. Az átadás végül 2020. 04. 14. napján történt meg. A lakás, a teremgarázs és a tároló ekkor került kiszámlázásra. Úgy gondoltuk, hogy az ingatlan bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig a befejezetlen soron tartjuk nyilván. Ezen álláspontunkat azonban megkérdőjelezi, hogy a vevő 2018 júniusában beköltözött a kérdéses lakásba. Az ingatlant építő cég a lakásra jutó rezsiköltséget 2020 áprilisában visszamenőlegesen kiszámlázta a vevőnek. Az ingatlant tehát a vevő már 2018 júniusában használatba vette arra való hivatkozással, hogy cserébe lemond a szerződésben kikötött kötbérről. Helyes-e a befejezetlen termelés soron szerepeltetni a nevezett lakás bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig, amikor a rezsi továbbszámlázott tételeiből kiderül, hogy a lakást a vevő már 2018 márciusa óta birtokba vette? Hogyan jár el helyesen az ingatlant építő társaság számviteli és adózási szempontból?
3. cikk / 9 Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
4. cikk / 9 Egyéni vállalkozó által alapított kft.
Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
5. cikk / 9 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
6. cikk / 9 Cégeladás esetén fizetendő forrásadó
Kérdés: Cégeladás esetén milyen érték után kell forrásadót fizetni? Az eladási ár és a törzstőke közötti különbözet után? Mi az adó alapja akkor, ha a cég fennállása alatt törzstőkét emeltek?
7. cikk / 9 Egyéni vállalkozás megszűnése, betéti társaság alapítása
Kérdés: Megszűnt egyéni vállalkozás esetén mi a teendő a vállalkozás megszűnéséig beszerzett tárgyi eszközökkel abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó betéti társaságot alapított az egyéni vállalkozás megszűnte után? Az egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt.
8. cikk / 9 Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál
Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
9. cikk / 9 Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél
Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
