Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság alapításához, a jegyzett tőke emeléséhez, ezért egyik bizonylata maga az alapszabály, az alapítói okirat, a társasági szerződés, illetve azok módosításai, továbbá a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, amelyek a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...Egyrészt elévülhet-e a tagi kölcsön? Másrészt a kérdésben hivatkozott adóhatósági állásfoglalás jogszerű-e?A tagi kölcsönt is szerződéssel kell alátámasztani, amelynek – többek között – nemcsak a kölcsön összegére, jogcímére, a felvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (amenedzsment és a kft.) között egyébként fennálló jogviszony (itt munkaviszony)és a szerződés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennekmegfelelően kell a kifizetőt, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Ingatlanapporttal részesedés szerzése

Kérdés: A kft. ingatlanapporttal szeretne egy részvénytársaságban részesedést szerezni, az rt. pedig a kft.-ben szintén ingatlanapporttal. Az ügylet mindkét cégnél tőkeemelés keretében valósulna meg. Keletkezik-e illeték-, illetve áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a cégjegyzékbe történtbejegyzés időpontjával pedig részesedésként (T 17 – K 366) kell kimutatni.A kft.-nél a taggyűlés a társasági szerződés módosításávalhatározhat a törzstőkének pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulássaltörténő felemeléséről. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Részvények cserearánya

Kérdés: Kiválás esetén hogyan kell értelmezni a Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részvények cserearányát? Ha átalakulás előtt a jegyzett tőke 50 M Ft (10 db 5 M Ft névértékű részvény), a saját tőke 200 M Ft, és kiválás után mindkét cég tulajdonosi szerkezete az átalakulás előttivel megegyezik? Milyen korlátai vannak az átadó és a kiváló cég új tőkeszerkezetének?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint:részvénytársaság szétválása esetében a szétválási szerződésben meg kellhatározni a szétváló részvénytársaságok részvényeinek cserearányát és arészvényesek számára az alaptőkén felüli vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...záráskor értékvesztés elszámolására sem kerülhet sor, hiszen a saját tőke nem csökkenhet éven belül az emelt jegyzett tőke alá.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Észrevételét csaknem teljes terjedelmében idéztük. A hivatkozott válaszokban utaltunk arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...záráskor értékvesztés elszámolására sem kerülhet sor, hiszen a saját tőke nem csökkenhet éven belül az emelt jegyzett tőke alá.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Észrevételét csaknem teljes terjedelmében idéztük. A hivatkozott válaszokban utaltunk arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése szerint a jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke, amelynek bizonylata az alapító okirat, az alapszabály, a társasági szerződés. A jegyzett tőke emelésének is ezek a bizonylatai. A régi Szt. nem rendelkezik a tőketartalék változásainak bizonylatairól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Tőkeemelés a tőketartalékból

Kérdés: Tőketartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Milyen feltételei vannak? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülnek, akkor dönthetnek a tulajdonosok a tőkeemelésről a létesítő okirat (az alapító okirat, az alapszabály, a társasági szerződés) módosításával, elrendelve a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelését. Ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.