Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...a válasszal együtt.Lehet az, hogy a kérdező társaság korábban terméket értékesített, szolgáltatást nyújtott ügyfelének, amelynek a szerződés szerinti teljesítését az ügyfél elismerte, de az elismert összeget, az ebből adódó pénztartozását nem egyenlítette ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Devizás tételek időbeli elhatárolása

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...akár a bejövő, akár a kimenő számlát könyvelni kell. Az Szt. tételes előírásából az következik, hogy a gazdasági eseményeket a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, akár van számla, akár nincs. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Költségátalány tartozáskénti rögzítése

Kérdés: Kérem, értelmezzék, hogy a behajtási költségátalány tartozásként rögzíthető-e akkor is, ha az tételesen ütközik az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontjával, miszerint azt a jogosult nem tette ismertté, elszámolttá, ezért az nem fizetendő?
Részlet a válaszából: […] ...teszi lehetővé a követeléskénti bevétel-előírást.]A hivatkozott előírás szerinti "fizetendő" összeg következhet a két fél közötti szerződésből, de következhet a jogszabály tételes előírásából is. Például a szerződés késedelmes teljesítése esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Követelések értékvesztésének megállapítása

Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?
Részlet a válaszából: […] ...abból indokolt kiindulni, hogy fizetőképes, de nem fizet (a végrehajtás eredménnyel járhat), nem fizetőképes (fizetésképtelen), a szerződésben kikötött fizetési garanciákat, biztosítékokat teljesíteni tudja, a zálogjog érvényesíthető-e? Mindezeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre egyértelmű a válasz, nem helyes!Az Szt. 72. §-a alapján a szerződés szerinti teljesítésidőszakában kell árbevételként elszámolni az üzleti évben értékesítetttermékek, nyújtott szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – ellenértékét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Tanulmányi szerződés felbontása, követelés

Kérdés: Cégünkhöz 2005-ben belépett dolgozónkkal 2008. 09. 10-én tanulmányi szerződést kötöttünk, amely szerint dolgozónk legkésőbb 2011. június 30-ig megszerzi a diplomáját, és onnantól kezdve még legalább 1 évig nálunk dolgozik, különben vissza kell fizetnie a szerződésben foglalt támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.). A dolgozó 2011. 02. 28-án rendes felmondással kilépett. Hogyan kell könyvelni a dolgozó felé fennálló követelésünket? Jelenleg csak a fizetési felszólítást vette át, végrehajtás még nincs. Fizetni még nem fizetett. A felmondás miatt járó bérét a tartozás miatt visszatartottuk, de az csak töredéke a tartozásnak. (Ezt a T 471 – K 361 könyvelési tétellel könyveltem.)
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződés alapján a dolgozónak juttatott,fizetett támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.) – a cég nevére szólószámlák, bizonylatok alapján, a juttatás, a megfizetés időszakában – a személyijellegű egyéb kifizetések között kellett elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Késedelmi kamat utólagos felszámítása

Kérdés: Partnerünk évekkel ezelőtt (2004-ben és 2005-ben) féléves késéssel egyenlítette ki nagy összegű számláinkat. Most érvényesíteni szeretnénk a késedelmi kamatot és a kamatos kamatot (a késedelmi kamatnak a napjainkig görgetett, kamatoztatott összegét). Milyen feltételekkel érvényesíthetjük a késedelmi kamatot? Kell-e előzetes felszólítás? Érvényesíthetjük-e a kamatos kamatot? Mikor, milyen számlát kell kiállítanunk a kamatról?
Részlet a válaszából: […] ...csak most? Miért nem a féléves késéssel történőkiegyenlítéskor 2004-ben, illetve 2005-ben?A Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint a szerződéseskapcsolatokban pénztartozások esetén – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamatjár. Nyilvánvalóan az adott esetben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2008 márciusában jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg cégünket. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2007. évre könyveltem, mivel az korábbi éveket érint, és még a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté vált. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2008. évre könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...kell a megítélt tőkén érteni?A kérdező társaság korábban terméket értékesített,szolgáltatást nyújthatott ügyfelének, amelynek a szerződés szerintiteljesítését az ügyfél elismerte, de az elismert összeget, az ebből adódópénztartozását nem egyenlítette ki. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Vevőkövetelés elismertetése

Kérdés: A vevőkövetelés elismertetésére készített leveleket a társaság nem küldte ki. A mérlegben csak elismert követelés állítható be. Mi a teendő? Egyáltalán vissza kell-e könyvelni ezeket a tételeket? Mit csináljon a könyvelő, a könyvvizsgáló?
Részlet a válaszából: […] ...követelés kimutatására vonatkozó előírást erősíti meg azSzt. 72. §-a az árbevétel elszámolása vonatkozásában, amely szerint aszerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított,elküldött, a vevő által elismert, elfogadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Értékvesztés mértéke a követelések mérleg-fordulónapi értékelésekor

Kérdés: Az adós minősítése alapján a követelés után elszámolásra kerülő (elszámolandó) értékvesztés mértékét (nagyságát) befolyásolja-e az, hogy az adott társaság tett-e, illetve milyen jogi lépéseket tett követeléseinek a behajtása (megtérülése) érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...törvény (Csőd-tv.) 40. §-a(1) bekezdésének azon rendelkezése, amely lehetővé teszi a felszámolásieljárást megelőzően kötött szerződések, jognyilatkozatok bíróság előttimegtámadását, ha azok feltételezhetően az adós vagyonának csökkentéséreirányultak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
1
2