Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre a válasz:Ha a devizahitel futamideje lejárt, és a társaság azt nem fizette vissza (nem törlesztette teljes összegében), akkor a szerződésmódosítással nem új devizahitele lesz a társaságnak, hanem a fennálló (vissza nem fizetett) devizahitel futamideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...került kihirdetésre. Az Egyezményben foglaltakat a válasznál figyelembe kell venni.Az Egyezmény 7. cikk 2. pontja szerint, ha az egyik Szerződő Állam vállalkozása tevékenységét a másik Szerződő Államban egy ott lévő telephely útján fejti ki, úgy ennek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Külföldi telephely számvitele, adózása

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!
Részlet a válaszából: […] ...röviden a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény).Az Egyezmény általánosítható szabálya, ha a Szerződő Állam vállalkozása üzleti tevékenységet fejt ki a másik Szerződő Államban ott lévő telephelye révén, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Közösségi beszerzések átértékelése

Kérdés: A Közösségen belüli beszerzéseket devizaeladási árfolyamon könyveljük. Év végén át kell értékelni a tételeket MNB középárfolyamra, és könyvelni kell, nyitás után pedig visszakönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...is. Ezaz árfolyamhasználat azonban független az Szt. szerinti teljesítésidőpontjától, de nem változtat azon, hogy a gazdasági eseményt a szerződésszerinti teljesítés időpontjával (időszakában) kell könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Euróban számlázott szolgáltatás árfolyama

Kérdés: Folyamatos szolgáltatásként euróban számlázott áramdíj esetében melyik napra vonatkozó árfolyamon kell a könyvekbe bekerülnie a számla nettó értékének? A 2012. január havi áramdíjszámlán feltüntetett dátumok: elszámolási időszak: 01. 01.-01. 31.; számla kelte: 02. 06.; teljesítés ideje: 03. 06.
Részlet a válaszából: […] ...2011. december 31-ig hatályos előírás szerint alkalmazandóválasztott euróárfolyam a szerződés szerinti teljesítéshez kapcsolódott, ami akérdés szerinti esetben 2012. 01. 31. Ez az előírás 2012-ben is hatályos.2012. 01. 01-től kiegészült az Szt. 60. §-a egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Folyamatos szolgáltatásra alkalmazandó árfolyam

Kérdés: A folyamatos szolgáltatást (energia) euróban számlázzák. A számlázott teljesítés több hetet felölel. A könyvvezetés forintban történik. Az energiaköltség számviteli elszámolásánál milyen árfolyammal kell számolni? Pl. számla kelte: 2010. 07. 02. Teljesítés ideje/fizetési határidő: 2010. 07. 14. Elszámolási időszak: 2010. 05. 05.-2010. 05. 17. Áfa szempontjából alkalmazott árfolyam: 2010. 07. 02. MNB-középárfolyam.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezést (rendelkezéseket)tartalmaz. E szerint: a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülésnapjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a Szt. 60.§-ának (4)–(6) bekezdés szerinti –, a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Aktivált beruházásnál árfolyam-különbözet

Kérdés: A kft. 2006-ban hitelintézettől nagy összegű CHF-alapú beruházási hitelt vett fel. A beruházást 2007. évben aktiválta. A számviteli politikában meghatározott jelentős mértéket meghaladta a 2008. évi árfolyam-különbözetből adódó veszteség. Megtehette-e a kft., hogy ezt a veszteséget elhatárolja? Ha igen, meddig? Megteheti-e kft., hogy a nagy árfolyamnyereségből adódó nyereséget elhatárolja? Ha igen, meddig?
Részlet a válaszából: […] ...a devizaalapú beruházási hitel utolsórészletének a megfizetésével megszűnik. Meg kell szüntetni akkor is, ha a devizaalapú hitelt – aszerződés módosításával – teljes összegében visszafizetik (ilyennek tekintendőaz is, ha a CHF-alapú hitelt euróalapú hitellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként időbelileg el kellhatárolni <br> (T 311 – K 91-92, 467 és T 91-92 – K 4811). A halasztottbevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározottidőtartam alatt kell megszüntetni (T 4811 – K 91-92), az érintett időszak egyesévei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Devizaalapú kötelezettség értékelése

Kérdés: Cégünk CHF-alapú hitelt vett fel 6000 E Ft értékben, amelyet a hitelintézet közvetlenül az eladónak utalt. Számviteli politikánkban az MNB devizaárfolyamát választottuk. Milyen értéken kell kötelezettségként a 6000 E Ft-ot felvenni? Év végén van-e teendő? Kell-e kérni a hitel nyújtójától év végén nyilatkozatot a fennálló hitelállományról?
Részlet a válaszából: […] ...devizaalapú hitelnél a szerződésben (és az analitikus nyilvántartásban is) rögzíteni kell azt a devizaértéket, amely alapul szolgált a 6000 E Ft összegű hitelhez. A hitel folyósításakor a 6000 E Ft-ot kell elsődlegesen könyvelni (T 455 – K 444, 452). Ha a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...számolni, de a belföldi devizában számlázott, sőt a devizalapú tételeknél is.Ha a belföldi vevőkkel devizában kötött a társaság szerződést, akkor devizában kell számláznia az árbevételt is meg az áfát is, amelyeket a deviza választott átlagárfolyamával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
1
2