Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
Részlet a válaszából: […] ...évi XCII. törvénnyel kihirdetett Jugoszláv Szövetségi Köztársaság/Szerbia és Montenegró között létrejött kétoldalú nemzetközi szerződésekben való államutódlásról szóló Jegyzőkönyv szerint a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyt a belföldről származó jövedelme után terheli adófizetési kötelezettség, valamint az (5) bekezdés kimondja a nemzetközi szerződés elsőbbségét. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezmény alapján 2002. évben vizsgálandó, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] A magyarországi személyi jövedelemadóztatás megállapításhoz a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...66. §-ának (1) bekezdése alapján kamatnak minősül a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata, feltéve, hogy a kamat a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg. A kifizető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az irányadók. Az Szja-tv. 2001. évre vonatkozó módosítása vezette be azt a szabályt, hogy nem önálló tevékenység – nemzetközi szerződés hatályában (vagyis kettős adózást elkerülő egyezmény megléte esetén) – a nem önálló munka.A magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...a következők.A konferencia keretében nyújtott étkezési szolgáltatás természetbeni juttatásnak minősül, amely után a felek közötti szerződés, illetve a kiállított számla alapján adó- és járulékkötelezettség terhelheti a megrendelőt vagy az oktatásszervezőt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.