Székhelyszolgáltató

Kérdés: Az osztrák tulajdonú magyar társaság (kft.) ügyvezetője német állampolgár, akinek nincs magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye. A német ügyvezető az osztrák anyacégnél energetikai műszaki-kivitelezési szakértőként dolgozik. A kft. Magyarországon egy ügyvédi iroda címén került bejegyzésre, amely bérlet útján biztosít egy helyiséget, amit a saját irodájával együtt bérel. A bérleti szerződés csak a székhely bejegyzését szolgálja, a kft. egyáltalán nem működik az adott helyen. A kft. kézbesítési megbízottja a könyvelőiroda, ahová beérkeznek a hivatalos levelek, értesítések, ahol a bizonylatokat őrzik. A bizonylatok az ügyvezető hatáskörében állnak, Németországban keletkeznek, amelyek másolata vagy egy-egy aláírt példánya a könyvelőirodához kerül. A könyvelőiroda vezeti a nyilvántartásokat, elkészíti és megküldi a bevallásokat, elkészíti és közzéteszi a beszámolót. A cégjogi anyagokat az elektronikus ügyintézés alapján az ügyvéd kapja. A könyvelőiroda ezeket az anyagokat e-mailben továbbítja a tulajdonos képviselője, valamint a kft. ügyvezetője felé. A kérdező ezt követően idézi a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet 1. §-át és 2. §-a (1) bekezdését, és azt a kérdést fogalmazza meg, hogy a könyvelőirodánál biztosan nem valósul meg a székhelyszolgáltatás? A könyvelőiroda nem kíván székhelyszolgáltatást nyújtani, célja a bizonylatok megszerzése, feldolgozása és a számviteli szolgáltatások nyújtása. A rendelet kitér a szerződéskötési kötelezettségre, valamint a bejelentési kötelezettségre is, amire tekintettel a felmerült kérdéseket tisztázni kell. Kérem segítségüket a rendelet értelmezéséhez és a székhely-szolgáltatás egyértelmű tisztázásához!
Részlet a válaszából: […] ...székhelyszolgáltató hiányában – leginkább a könyvel ő iroda felel meg. Így a kft.-nek a könyvel ő irodával kell a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerz ő dést a 7/2017. (VI. 1.) IM rendeletben foglaltak alapján, legkés ő bb 2017. augusztus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Felhalmozódott pénzkészlet, felhalmozódott kötelezettség

Kérdés: Szolgáltatást végző betéti társaság több éve működik, a havi bevétele 600-700 E Ft, költsége minimális, a beltagnak heti 36 órás munkaviszonya van, adóhátraléka 2,5 millió Ft. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor a felhalmozódott pénzkészlete 26 millió Ft volt. A számviteli beszámolókat elfogadó taggyűlési határozatokban a bt. osztalékfizetéseket hagyott jóvá, az e miatti kötelezettség 21 millió Ft. A bt. ügyvezetője eddig nem engedélyezte az osztalék kifizetését. A fentiek milyen következményekkel járhatnak a bt. beltagjára, ügyvezetőjére, könyvelőjére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, akár büntetőjogi felelősségre vonás is lehet annak függvényében, hogy a kérdésben leírtakhoz még mi kapcsolódik.Egyik problémát jelentő terület a 26 millió forint összegű pénzkészlet, ami a kérdés adatai alapján legalább 3 üzleti év bevételének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak az ingyenes átengedése, az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Így az elhatározott osztalék miatti követelésnek a magánszemélyek részéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Ügyvezető mint könyvelő

Kérdés: A kft. (éves nettó árbevétele kb. 150 millió forint) ügyvezetője mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett. Az ügyvezető könyvelheti-e a kft. gazdasági eseményeit, elkészítheti-e a beszámolót, vagy ez összeférhetetlen? Az ügyvezető közeli hozzátartozója lehet-e a kft. könyvvizsgálója?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt megjegyezzük, a könyvviteli szolgáltatáskörébe tartozó feladatok ellátásához kevés az, hogy az ügyvezető mérlegképeskönyvelői végzettséget szerzett. A mérlegképes könyvelői képesítés mellett atevékenység ellátására jogosító engedéllyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Könyvelői feladatok átvétele

Kérdés: Átvettem egy 2003 óta működő cég könyvelését. A tulajdonos az előző könyvelőtől nem hivatalos formában vette át az anyagokat. A különböző évek főkönyvi kartonjai, analitikái, bizonylatai, bevallásai, beszámolói hiányosak. A 2007. évi beszámolót nem lehet elkészíteni, mivel a 2006. évi beszámolót alátámasztó főkönyvi kivonat, analitika is hiányzik. A tulajdonos szerint az előző könyvelő a hiányzó dokumentumokat már nem fogja átadni. Mit csináljak? Javasoltam, hogy írásban szólítsuk fel a hiányzó anyagok átadására. Ha mégsem kapunk, akkor jegyzőkönyv felvételével és a meglévő adatok alapján nyitjuk meg a könyvviteli nyilvántartásokat és készítjük el a beszámolót. Az adóbevallásokat a rendelkezésre álló tárgyévi adatok alapján készítettem el.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a megbízócég képviselője és a könyvelő közötti írásban kötött szerződésnek részletesentartalmaznia kell a könyvviteli szolgáltatás és az egyéb szolgáltatásokellátásával kapcsolatosan mind a könyvelő, mind a megbízó cég képviselőjének afeladatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.