Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan. A Korm. rendelet a társasházak vonatkozásában csak akkor írja elő kötelezően a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével mérlegképes könyvelő megbízását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt a magánszemély.ÁfakötelezettségAz Áfa-tv. 17. §-a (1) bekezdése alapján nem áll be a termékértékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany aterméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeli betétként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve azegyszer használatos teszteket is) az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontjaalapján térítés nélküli eszközátadásként (szolgáltatásnyújtásként) kellelszámolni azoknak az Szt. 47. §-a szerinti bekerülési értékét a rendkívüliráfordítások között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...), az egyértelműség érdekében a 48. § (7) bekezdésének c) pontjais megfogalmazza. 7. Nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...kell bocsátani, hogy számviteli szempontból a bizonyos szolgáltatások és termékértékesítések ellenértékeként elfogadható utalványok (étkezési utalvány, üdülési csekk, utazási utalvány, vásárlási utalvány stb.) nem minősülnek csekknek, azaz pénzeszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.