28 talált cikk a szamviteli , adózás , számvitel , váltó , támogatás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?

Kérdés: A 2011. kérdés parkolóhely megváltásáról szól. A válaszuk 2005. évi. Kérem tájékoztatásukat, hogyan kell eljárni a 2018. évben, kitérve a társasági adó vonzatára is!

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?

Kérdés: A kft. nagy értékű gépek, szerszámok vásárlására fejlesztési célú beruházási pályázat alapján vissza nem térítendő támogatást kapott. A beruházások aktiválásakor a gépek várható használati idejét 3 évben határozták meg. Időközben a társaság piaca nem a várakozásoknak megfelelően alakult, a kft. veszteséges, a gépek kihasználtsága a minimálisra csökkent. A kihasználtság csökkenésével az Szt. szerinti értékcsökkenés megváltoztatható-e? Az értékcsökkenést milyen indok alapján lehet felfüggeszteni, milyen intervallumra? Figyelembe véve a pályázati gépek fenntartási kötelezettségét, forgóeszköz-átsorolási lehetőség hiányát. Az értékcsökkenési leírás elszámolásának csökkenésével vagy annak hiányával a fejlesztési célú támogatás értékcsökkenéssel arányos elhatárolást is csökkenteni kell? Ha az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást nem számoljuk el, akkor a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás sem vehető figyelembe az adóalapnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: Az OEP eszközbeszerzésre havonta egy meghatározott összeget utal a társaság részére elszámolási kötelezettséggel. Hogyan kell ezt az összeget helyesen elszámolni bevételként, ha olyan tárgyi eszköz beszerzésére kerül sor, amelynek a bekerülési értéke egy összegben nem számolható el értékcsökkenési leírásként? A kivaadózásra történő áttéréskor mi a helyes eljárás?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.

Kérdés:

Az adóhatóság adószámunkat felfüggesztette, mert a székhelyellenőrzésnél nem találták a cég képviselőjét. A cég működik, és kértük a felfüggesztés törlését. A cég a felfüggesztés alatt folytatott üzleti tevékenységet. Mit kell tenni az általa kiállított szolgáltatási számlák, valamint a befogadott számlák és kifizetett tételek tekintetében? A partner cégeinket értesíteni kell, és a számlákat visszajuttatni részükre? A kiállított számlákat jóváírni? Ha az adóhatóság visszaállítja az adószámot, utólag az általunk korábban teljesített szolgáltatás kiszámlázható későbbi időponttal, de a felfüggesztés időszakára vonatkozó időszaki elszámolások alapján? A befogadott és felfüggesztés alatt részünkre teljesített, költségként korábban elszámolt számlákról kérhetünk újat?

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?

Kérdés: Tartozásátvállalással kapcsolatos jogértelmezésüket kérem aktualizálni. 2010. január 1-jétől a Tao-tv. nem tartalmazza a 7. § (1) bekezdésének ly) pontját és a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontját, amely szerint, amelyik társaságtól átvállalták a kötelezettségét, az csökkenthette, amelyik pedig átvállalta, az növelte a társasági adó alapját. Kérdésem, van-e még más adó-, számviteli és illetéktörvénnyel kapcsolatos változás, amely érintheti az ilyen ügyletet lebonyolító kapcsolt vállalkozásokat?