28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Ingyenes szolgáltatásnyújtás áfaalapja
Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?
2. cikk / 28 Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába
Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
3. cikk / 28 Ültetvény felújításának kivezetése, értékesítése
Kérdés: A gazdasági társaság magánszemélyektől bérelt külterületi földterületen ültetvényt telepített, a területen lévő tanyát 2005-ben és 2013-ban felújította és bővítette. Az építés és felújítás saját rezsis beruházás keretében valósult meg, de használatbavételi engedély egyelőre nincsen. A termőföld magánszemély tulajdonosai értékesíteni szeretnék a földterületet, amely a földhivatal nyilvántartásában kivett tanya és gyümölcsös megnevezéssel szerepel. A földterület értékesítésével a gazdasági társaság a gyümölcstermelési tevékenységét megszüntetni kényszerül, és az érintett eszközöket a könyvekből ki kell vezetni. Az átadás milyen formában történhet és milyen adóvonzattal? Értékesítés esetén az ültetvényt ültetvény telepítésére irányuló szolgáltatásként kell számlázni? Az épületfelújítás, -bővítés használatbavételi engedély hiányában hogyan számlázandó? Kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdésében leírtakat?
4. cikk / 28 Edzőterem térítésmentes biztosítása a dolgozóknak
Kérdés: Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?
5. cikk / 28 Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése
Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
6. cikk / 28 Próbaüzemeltetés időtartama
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a próbaüzem feladata az üzembe helyezésre kerülő beruházás összes gépének, berendezésének és az ezek használatát biztosító építményeknek együttes és meghatározott ideig történő üzemszerű működtetése, amelynek célja annak megállapítása, hogy a rendeltetésszerű, rendszeres és folyamatos üzemeltetés biztosított-e, és a beruházás alkalmas-e a beruházás céljaként meghatározott feladatok ellátására? Van-e a próbaüzemeltetésnek időbeli korlátja? A környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulása nélkül megkezdhető-e a próbaüzem? A próbaüzemeltetés mely költségei azok, amelyeket beruházásként kell elszámolni? Ha a próbaüzem időtartama elhúzódik, a használt gépek amortizációja elszámolható? Ha nem, akkor az előállított termékek önköltségénél a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának hiánya torzulást okozhat.
7. cikk / 28 Alkatrészek felújítása
Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
8. cikk / 28 Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
9. cikk / 28 Lakhatás havi piaci értékének kimutatása
Kérdés: Társaságunk szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, amelyben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás adómentességének dolgozóink megfelelnek. A lakhatás havi piaci értékét 60.000 Ft/hó/fő összegben állapítottuk meg. Ezt az értéket a főkönyvi könyvelésben szeretnénk kimutatni, ennek számviteli elszámolásához kérjük segítségüket. A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfája szerintünk visszaigényelhető, mivel szálláshely-besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Társasági adó szempontjából is kérjük állásfoglalásukat.
10. cikk / 28 Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
