Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosan kapott bevételek,– a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelmi díjak (idesorolandó a kapott perköltség is),amelyek olyan egyéb bevételek, amelyeket csak akkor lehet könyvelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is meg kell állapítani a levonulásig elvégzett munkák közvetlen önköltségét, de azt nem készletre kell venni, hanem mint a térítés nélkül végzett szolgáltatásnyújtást az egyéb ráfordítások között kell elszámolni (T 271 – K 582 és T 8648 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...jár, másrészt a tulajdonosok által értékesíteni kívánt ingatlan piaci értéke is lényegesen kevesebb lesz. De nem célszerű a térítés nélküli átadás sem, mivel az magánszemélyek részére történne, az a magánszemélyeknél piaci értéken adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – követelés behajthatatlan követelésként leírt összege számolható el. A térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Adószám felfüggesztése alatti tevékenység

Kérdés:

Az adóhatóság adószámunkat felfüggesztette, mert a székhelyellenőrzésnél nem találták a cég képviselőjét. A cég működik, és kértük a felfüggesztés törlését. A cég a felfüggesztés alatt folytatott üzleti tevékenységet. Mit kell tenni az általa kiállított szolgáltatási számlák, valamint a befogadott számlák és kifizetett tételek tekintetében? A partner cégeinket értesíteni kell, és a számlákat visszajuttatni részükre? A kiállított számlákat jóváírni? Ha az adóhatóság visszaállítja az adószámot, utólag az általunk korábban teljesített szolgáltatás kiszámlázható későbbi időponttal, de a felfüggesztés időszakára vonatkozó időszaki elszámolások alapján? A befogadott és felfüggesztés alatt részünkre teljesített, költségként korábban elszámolt számlákról kérhetünk újat?

Részlet a válaszából: […] ...a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetésitámogatás-igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Behajthatatlan követelés az evánál

Kérdés: Adott egy evás egyéni vállalkozó. 2007. évben egy kft. részére kiadott cca. 2 500 000 Ft-os számlát. A kft.-t felszámolták. Az egyéni vállalkozás a felszámolóbiztostól kapott egy levelet, hogy a követelése behajthatatlan, és a fennálló tartozást hitelezési veszteségként kell leírni. Az egyéni vállalkozás 2007. évben a kiállított számla után megfizette a 25% evát. Kérdésem, hogy a kifizetett adóval csökkentheti-e az ez évi befizetendő eváját? A törvényben nem találtam erre utaló rendelkezést, viszont 2007. évben a munka elvégzésre került, az eva be lett fizetve, tehát úgy érzem, az adó visszajárna.
Részlet a válaszából: […] ...adóalapból történőlevonását. Az eva alapját jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatóságihatározat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalanyvállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Jogerőre emelkedett peresített követelés könyvelése

Kérdés: A belföldi kft. határozott időre, 1998-2003-ra bérbe adta az üzlethelyiséget. A bérlő a szerződés lejárta előtt elhagyta a bérelt helyiséget, 2002-2003. évekre nem fizetett bérleti díjat. A bérbeadó a bérleti díj követelése miatt bírósághoz fordult. A jogerős bírósági ítélet a bérlőnek kedvezett. Ezzel a bérbeadó nem értett egyet, és a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megváltoztatta, a bérbeadónak adott igazat, és kötelezte a bérlőt 6 millió forint bérleti díj, 2 millió forint kamat megfizetésére, valamint 2004. februártól a kifizetésig számított késedelmi kamat megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság ítélete 2007 januárjában érkezett meg. A bérlő azóta sem fizetett, sőt felszámolás alá került. Mikor, melyik évre kell elszámolni a megítélt követelést? Különösen a számszerűsített, illetve az idő függvényében változó kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni, de nem kamatbevételként (hiszennem pénzkölcsönzéshez kapcsolódik), hanem az egyéb bevételek között, mintkapott kártérítést. A késedelmi kamat vonatkozásában a bírósági ítélet csak afizetési kötelezettséget írta elő, annak nagysága az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Kártérítés vagy kártalanítás

Kérdés: A termelőszövetkezet 2005-ben az áramszolgáltatótól taposási kár címén 2 hektár árpa, 3 hektár búza és 15 hektár szántóterület után 1300 E Ft kártérítést kapott. Számlát nem kellett kiállítani. Az Szt. előírásainak megfelelően a kapott összeget egyéb bevételként számolták el, a Számviteli Levelek 171. kérdésre adott válaszának megfelelően. Az APEH-ellenőrzés kártalanításnak tekintette a villamos energiáról szóló törvény 69. §-a alapján, ezért áfakötelesnek minősítette, és mint ilyent számlázni kellett volna. Ebben az esetben a taposási kár kártalanítása történt? Pótlólag számlázni kell-e? Vagy az adóhatóság jogerős határozata szerint kell könyvelni, mint szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 10. számában a 171. kérdésre adottválaszban a Ptk. 355. §-a szerinti kár megtérítésére vonatkozóan ismertettük aszámviteli és az adózási szabályokat.A kérdésben szereplő eset viszont arra utal, hogy ajogalkotó a kártérítést és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is meg kell állapítani a levonulásigelvégzett munkák közvetlen önköltségét, de azt nem készletre kell venni, hanemmint térítés nélkül végzett szolgáltatásnyújtást a rendkívüli ráfordításokközött kell elszámolni (T 261 – K 582 és T 8892 – K 261...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...a visszaváltható részvények, az üzletrészek, a részvények bevonásakor, illetve az üzletrészek, a részvények értékesítésekor, térítés nélküli átadásakor.)Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli tőke terhéreA Gt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.