5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Jegyzett tőke leszállítása veszteség esetén
Kérdés:
A kft. jegyzett tőkéje 40 M Ft, az eredménytartalék 10 M Ft, így a saját tőke 50 M Ft volt. A társaságnak 50%-ban tulajdonosa egy kft., és 50%-ban két magánszemély. A kft. az utóbbi években tartósan veszteséges volt. Jelenleg a társaság 4 M Ft saját tőkével rendelkezik. A taggyűlés döntése az lenne, hogy a társaság a jegyzett tőkéjét szállítsa le 4 M Ft összegre. Elfogadható megoldás ez?
2. cikk / 5 Tőkeemelés a kötelező minimumra
Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
3. cikk / 5 Nonprofit kft. veszteségrendezése
Kérdés: Kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tulajdonosa 3 önkormányzat. A társaság nem végzett vállalkozási tevékenységet. 2007-2008. években akkora veszteséggel zárt, hogy a saját tőke mindkét évben negatív lett. A tulajdonosok pótbefizetésről hoztak taggyűlési határozatot, de később észrevették, hogy a pótbefizetést a társasági szerződés nem szabályozta. Egy önkormányzat utalt pótbefizetés címén összeget, a másik kettő csak a megszavazott működési támogatást utalta át. A 2009. évi eredmény várhatóan pozitív lesz. Mit kell könyvelni ebben az esetben? Elszámolható-e a pótbefizetés a tőketartalékba?
4. cikk / 5 Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás
Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
5. cikk / 5 Személygépkocsi apportja
Kérdés: Kft. alapításakor a törzstőkebefizetést a magánszemély tagok a személygépjármű apportjaként kívánják teljesíteni. Mivel az apport piaci értéke magasabb, mint a törzstőke értéke, a különbözetet törzstőkén felüli vagyonként (tőketartalékként) kívánják nyilvántartani. Mivel a magánszemélyek nem áfaalanyok, úgy gondoljuk, az apport egyik fél szempontjából sem jár áfafizetési kötelezettséggel, 2008-tól sem. Később készpénzzel kiváltják az apportot, és a gépjárművet értékesítik. Hogyan kell az apport visszaadását, készpénzzel történő kiváltását elszámolni? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
