Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...június 30-a után történt. 2020. július 1. előtti visszavásárlásnál a 2019. évi beszámoló mérlegének adatai alapján kellett a feltételek teljesülését ellenőrizni.)Ha feltételezhetjük, hogy az üzletrész visszavásárlása­kor a fentiek figyelembevételével jártak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Tehát az ingatlan, jelen esetben telek társaságba apportálását (átruházását) visszterhes vagyonátruházási illeték terheli, melynek alapja az ingatlan forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Magánszemély tulajdonos értékesíti üzletrészét

Kérdés: Adott egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező "A" kft., amelynek 50%-ban tulajdonosa egy magánszemély, és 50%-ban tulajdonosa a "B" kft. Amagánszemély ki szeretne szállni a cégből, így eladná az üzletrészét a másik tulajdonosnak, "B" kft.-nek 100 millió forintértékben. Mindkét céget ("A" és "B") mi könyveljük, ezért kérném levezetni a könyvelési tételeket az üzletrész eladásról mindkét cég szempontjából, illetve azt, hogy miként történik az adózás. Kinek kell levonnia az adókat? Van még bármi bejelentési vagy egyéb kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész lehet, a vételárral a meglévő üzletrész bekerülési értékét kell növelni.Elszámolás a magánszeméllyel, könyvelési tételek:–vételár: T 171 – K 4799, 100 millió forint;–személyi jövedelemadó: T 4799 – K 462, 15 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékba helyezése: T 413 – K 414;– a kilépő taggal szembeni kötelezettség rendezése: T 4792 – K 462, 463-10, 384, 381; (e tételek összegszerűségében nincs változás)– az üzletrész bevonásának könyvelése a cégbírósági bejegyzés alapján: névértéken:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a T 411 – K 4792, a tőketartalékcsökkenését a T 412 – K 4792, az eredménytartalék csökkenését a T 413 – K 4792könyvelési tételekkel. A kötelezettség rendezése történhet pénzben vagy egyébmás eszközben. Ha a kft. ezen kötelezettségét nem pénzbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.