Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet a válaszából: […] ...osztalék összegszerű megállapításánál tekintettel voltak az Szt. 39. §-ának (3) bekezdésében meghatározott osztalékfizetési feltételekre.A megállapított osztalék egésze jövedelem, amelyet az Szja-tv. 66. §-ának (1) bekezdése alapján személyi jövedelemadó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...mérlegfordulónappal – a számviteli törvény előírásainak megfelelő (éves, egyszerűsített éves) beszámolót elkészíteni, a mérlegtételek értékelése után az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. A végleges vagyonmérleget alátámasztó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...után válaszolunk a – nem egyértelmű, de ismétlődően feltett – kérdésekre.Ha az alapító társaság a könyveiben szereplő építési telekkel a projekttársaságban tőkét kíván emelni, akkor a Ptk., a cégtörvény és a számviteli törvény előírásait mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Megismételt döntés az osztalékfizetésről

Kérdés: A társaság 2010-ben adózott eredménye és likviditási helyzete alapján osztalékfizetésről döntött, amelyet az alapítókkal szembeni kötelezettségként tart nyilván. A kifizetés időpontjában a társaság likviditási helyzetében váratlanul kedvezőtlen fordulat következett be, amely miatt az osztalék kifizetésére a belátható jövőben nincs remény. Jogszerűnek tekinthető-e, ha a társaság tulajdonosai a korábbi – osztalékfizetésről szóló – döntésüket egy újabb taggyűlésen úgy módosítanák, hogy mégsem kerül sor a korábbi döntés végrehajtására, azzal, hogy az előírt osztalékot az eredménytartalékba helyeznék?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalék miatti követelésüket, az elengedett osztalékkövetelést a társaságnál elengedett kötelezettségként kell a rendkívüli bevételek között elszámolni. (Az eredménytartalékba csak az Szt. által tételesen előírtak kerülhetnek!)Az elengedett osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...szembenikövetelés elengedése.Ide kapcsolódóan javasoljuk, hogy a magánszemélytulajdonosok az osztalékkifizetésről – az egyéb feltételek teljesülése mellettis – a számviteli beszámoló elfogadásakor csak akkor döntsenek, ha biztosítottaz osztalékkifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...biztosítva lesz a kifizetéshez szükséges pénzeszköz, akkor döntsön osztalékelőleg-fizetésről a Gt.-ben és az Szt.-ben előírt feltételek függvényében.A válaszadó véleménye szerint nem a számviteli elő­írásokat kell hibáztatni azért, mert egy rossz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Osztalékadó-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Le kell-e zárnom a 2006. évet 2007. február 4-éig az átmeneti rendelkezések szerint? Ha le kell zárnom, a bevallást hová kell elküldeni? Mi legyen a mérlegkészítés időpontja? A 10%-os osztalékadót melyik számlaszámra kell utalni, és milyen határidőig? Az elengedett tagi kölcsönt hogyan kell elszámolni? A tagi kölcsönt adja vagy kapja a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...átmeneti rendelkezések szerint az a társaság élhet azosztalékadó-kedvezmény igénybevételének lehetőségével – az egyéb feltételekteljesülése mellett (részletesen a Számviteli Levelek 137., 138. számaiban),amely társaságnál a taggyűlés, a közgyűlés a 2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Szt. hatálya alá tartozó evaalany osztalékelőlege, osztaléka

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft. 2004. évben a közbenső mérleg elkészítése után pénzt vett fel a tárgyévi adózott eredménye terhére. Hogyan kell ezt könyvelni? És hogyan kell év végén könyvelni, ha úgy dönt, hogy az adózott eredményt a tulajdonos veszi fel?
Részlet a válaszából: […] ...végén a tulajdonos az osztalékelőlegnek megfelelő osztalékot már nem veheti fel, legfeljebb visszafizeti, ha a törvényben előírt feltételek nem teljesülnek. Ezek előrebocsátása után, nézzük, hogy egyáltalán mit lehet év közben, és mit év végén (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...Így kézenfekvő, hogy a részesedést a térítés nélküli eszközátvétel szabályai szerint vegye állományba a rendkívüli bevételekkel szemben, majd a rendkívüli bevételt időbelileg határolja el. (Ez esetben valójában olyan térítés nélküli átvételről van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.