8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
2. cikk / 8 Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
3. cikk / 8 Katából, evából való visszatérés
Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
4. cikk / 8 Ingatlanvásárlás áfája
Kérdés: A Számviteli Levelek 190. számában a 3975. kérdésre adott válaszban azt írják: "Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódóan meg kell jegyezni: az eladó – számviteli szempontból – nem ingatlant ad el, illetve a vevő nem ingatlant vásárol, hanem épület(ek)et és hozzá tartozó földrészletet. Áfa szempontjából is ezt kell az ingatlan-nyilvántartással alátámasztani." Ebből az következik, hogy a telek nem osztja a rajta álló felépítmény vagy befejezetlen felépítmény sorsát. Tehát az ingatlan értékesítésekor a telek és az ingatlan bizonyos esetekben mindenképp külön tételként kezelendő és számlázandó, mert eltérő lesz az áfavonzata. A 2008. január 1-je előtt hatályos Áfa-tv. és az azt magyarázó állásfoglalások ezzel ellentétben azt tartalmazták, hogy a telek osztja a felépítmény sorsát. Az új Áfa-tv.-ből ezzel ellentétes gyakorlat azonban nem következik.
5. cikk / 8 Lefoglalt lízingelt eszközök elszámolása
Kérdés: Társaságunk 2003. 02. 10-én nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött "A" lízingcéggel faipari gépekre. A futamidő (60 hónap) végén társaságunkat elővásárlási jog illeti meg. A lízingelt gépeket társaságunk aktiválta, a szerződésnek megfelelő összeget kötelezettségként előírta. A havonta érkező lízingdíjas számlák összegével a kötelezettséget csökkentettük, az áfát visszaigényeltük. 2005. 02. 11-én a "B" lízingcég értesítette társaságunkat, hogy a lízingelt faipari gépek az ő tulajdonát képezik, a gépek jogosulatlan használatát szüntessük meg. Ennek hatására 2005. 03. 18-án az "A" céggel kötött lízingszerződést felmondtuk. A rendőrség a gépeket 2005. 08. 29-én lefoglalta. "A" lízingcég szerint ő a tulajdonos, és az esedékes lízingdíjat rendszeresen inkasszózza. Mi a számláit visszaküldjük, az áfát nem igényeltük vissza, ezzel is jelezve, hogy a teljesítést nem ismerjük el. Az inkasszálási lehetőséget a lízingszerződés értelmében nem tudjuk megakadályozni. Jelenleg peres eljárás folyik az "A" és a "B" lízingcég között a tulajdonjog, társaságunk és az "A" lízingcég között a lízingszerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. A lízingelt gépek a tulajdonjog tisztázatlansága és a használat megakadályozása miatt a könyvekben tárgyi eszközként nem maradhatnak. A kötelezettségek között szereplő lízingdíjtartozásunkat a visszaküldött, el nem ismert számlák összegével csökkentettük, az inkasszózott lízingdíjakat követelésként mutatjuk ki. Miként szerepeltessük könyveinkben a lízingelt eszközöket, az "A" lízingcég felé fennálló lízingtartozást, illetve az általunk el nem ismert, de kifizetett lízingdíjakat?
6. cikk / 8 Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása
Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
| Eredeti | Ráépített | Új | Arány % | |
| Telek | 50 | 50 | 100 | 10 |
| Épület | 150 | 750 | 900 | 90 |
| Összesen: | 200 | 800 | 1000 | 100 |
| Arány % | 20 | 80 | 100 |
7. cikk / 8 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
8. cikk / 8 Visszatérés számviteli feladatai (eva)
Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
