Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az „A” kft. a kilépő tag üzletrészét visszavásárolhatja-e. A Ptk. 3:174. §-ának (2) bekezdése alapján a társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében csak a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A kérdésből nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Vevőkijelölés adóvonzatai nyílt végű lízingnél

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. A vételi jog ilyen ingyenes átengedésének milyen adóvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] A nyílt végű lízing jellemzője, hogy a lízingbe vevő a lízingidőszak (a futamidő) végén az eszközt a) visszaadja a lízingbe adónak, vagy b) maradványértéken megvásárolja azt a lízingbe adótól, vagy c) kijelöli azt a harmadik félnek minősülő vevőt, aki a lízingelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Eszközátadás térítés nélkül a tulajdonos önkormányzatnak

Kérdés: Nonprofit gazdasági társaság (nem közhasznú jogállású) adhat-e át ingyenesen (térítés nélküli átadás keretében) önkormányzat tulajdonos tagjának nagy értékű vagyonelemet, tárgyi eszközöket (pl. nagy értékű személygépkocsit)? A gépkocsi szokásos piaci áron történő értékesítése esetén sem keletkezne pozitív eredmény a cégnél a gépjármű értékesítéséből. Milyen feltételeket kell vizsgálni? Nem minősül-e osztalékfizetésnek az ingyenes juttatás a tulajdonos részére? Helyes-e számla kiállítása, ha a számla végösszege az ingyenes juttatásra tekintettel nulla forint, és csak tájékoztató adatként kerül feltüntetésre a gépjármű piaci értéke a számlában? Ingyenes juttatás esetén mi legyen a számla végösszege, a piaci ár vagy nulla forint?
Részlet a válaszából: […] ...beszámítani.Az eszközök térítés nélküli átadásának a gazdasági társaságoknál nincs jogszabályi akadálya. Bármilyen eszköznek a tulajdonos részére történő átadása nem tekinthető a vállalkozási tevékenység körébe tartozó gazdasági eseménynek. Ezért a Tao-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Lízingelt gépjármű a futamidő után

Kérdés: A kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A futamidő végén a társaság lemondott a gépjármű tulajdonjogának megszerzéséről. Az egyik tulajdonos fizette meg a maradványértéket (ő lett a tulajdonos), de a személygépkocsi üzembentartója továbbra is a kft. A lízing futamideje alatt üzembentartóként elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A futamidő végén mi a teendő? A lízingkötelezettséget ki kell vezetni, de mi történik az üzembentartói státusszal? Az eszközt is ki kell vezetni a könyvekből? A gépjárművet továbbra is a kft. használja.
Részlet a válaszából: […] ...is hiányos ismeretekkel rendelkezik a lízing futamideje végén követendő számviteli teendőkről.A személygépkocsi tulajdonjogát az egyik tulajdonos csak a lízingbeadótól szerezheti meg – a lízingszerződésben rögzített feltételek mellett – nyílt végű pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...nem elegendőek az átalakulás tényleges megvalósulásához. A válasz kereteibe ennyi fért bele. És még nem szóltunk az átalakuló kft. tulajdonosainak a befektetéseiről, vagy arról, hogy a kft. tagjai korlátolt felelőssége helyébe a betéti társaság beltagjainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Személygépkocsi apportja

Kérdés: Személygépjármű apportba vétele esetén szükséges könyvvizsgálóval értékelni az eszközt? Áfafizetéssel, levonhatósággal jár a gépjárműapport? A kft. magánszemély tulajdonosa apportálna cégébe személygépkocsit.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján a válasz nem csak a kérdésként megfogalmazottakra kell, hogy kiterjedjen.A magánszemély tulajdonos személygépkocsit apportálna a kft.-be. Ez a kft.-nél a törzstőke emelésével valósulhat meg, amelynek előfeltétele a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Gépjárművek üzemben tartása

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt meg kell jegyezni, nem lehet azzal egyet­érteni, hogy a gépjárművek tulajdonosai nem kapnak a társaságtól az üzembentartói szerződés alapján díjat, illetve bérleti díjat, ami legalább a tehergépjárművek terv szerinti értékcsökkenési leírására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Kölcsön fedezete

Kérdés:

A bt. beltagja meghalt. A folyó ügyeket a társaság finanszírozni tudja, a beltag testvére – nem tulajdonos – kölcsönt nyújtott a cégnek. A kölcsönszerződés szerint, ha a bt. nem tudja a kölcsönt visszafizetni, akkor a társaság autója a fedezet. A hagyatéki eljárás elhúzódása bevételcsökkenéssel járt, a bt. csak a gépjárművet tudja átadni a kölcsönt nyújtónak. Hogyan kell ezt könyvelni?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6248-as válaszunkat is!A kölcsönszerződésre hivatkozással a kölcsönt nyújtónak el kell adni a társaság autóját, piaci áron az áfa felszámításával. A számlázott érték könyvelése: T 311 – K 961, 467, a könyv szerinti érték kivezetése: T 148 – K 142, T 861...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Cégautóadó ingyenes használat esetén

Kérdés: A kft. tulajdonában nincs személygépkocsi. A munkavállalók magánautóval történő munkába járásához és a magánautó munkavégzéshez történő esetleges használatához a kft. költségtérítést nem nyújt. Előfordul azonban, hogy a (munkavégzéshez kapcsolódó) parkolást végző céges telefonnal rendelkezik. Így annak költsége a kft. telefonszámláján jelenik meg. Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Keletkeztet-e a mobil parkolási költség elszámolása cégautóadó-fizetési kötelezettséget? Áfa szempontjából hogyan kezelendő a parkolási költség? Mi a helyzet, ha a magánautóhoz kapcsolódó parkolási díj, autópálya-használati díj nem a mobiltelefon-számlán, hanem a cég által kötött szerződés alapján egy mobilparkolást szolgáltató cég számláján jelenik meg költségként?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe vevő viseli!AGjt. 17/B. §-a alapján a cégautóadó alanya a személygépkocsi hatóságinyilvántartás szerinti tulajdonosa.Ahivatkozottak alapján a parkolási díj, az autópálya-használati díj akkorjelenik meg a kft. elszámolásaiban, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Cégautó átminősítése készletté

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján,amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nemmagánszemély tulajdonos (a cég) elidegeníti, illetve annak a hónapnak az utolsónapján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.
1
2