Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben – jelen esetben – a két bent maradó tulajdonosnál bár nő az üzletrészeik névértéke, de azok korábbi szerzési értéke nem változik. A magánszemélyeknél az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha üzletrészeiket részben vagy teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...sem lehet, mert a kilépő tag szempontjából végleges kifizetés, a kifizetésre kerülő összeg az éves beszámoló elfogadásakor nem változik, akkor sem, ha nem lesz osztalékfizetés.Az Szja-tv. 68. §-ának (3) bekezdése alapján vállalkozásból kivont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Osztalék az evás társaságnál

Kérdés: Evás kft. beszámolója előző évi adatai új mérlegsémának megfelelő átrendezésével kapcsolatos a kérdésünk. Az evás társaságok az eva befizetése után rendelkezésükre álló összegeket általában kiveszik a cégből. Év végén a számított kivehető osztalék és a már kivett osztalékelőleg egyenlege minimális, ez az összeg került a kötelezettségek sorába. Az új mérlegséma szerint az adózott eredmény 7500 E Ft, ilyen összeggel a kötelezettséget nincs módunk csökkenteni, mert a fel nem vett osztalék összege csak 500 E Ft volt. Nem tudok mást, mint a felvett osztalékelőleget a követelések sorába beállítani, ezzel viszont az eszköz-forrás összege változik.
Részlet a válaszából: […] ...(és így a rövid lejáratú kötelezettségeknek is) az előző évi adata negatív előjelű lesz, de a mérlegfőösszeg nem fog változni. (A negatív előjelet 2015-ben az előlegként kifizetett összeg kötelezettséget csökkentő tételkénti beszámítása okozza!)2016...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...társasági szerződés ettől eltérő időpontot határozzon meg. Legalábbis a tagra nézve kedvezőbb szabályt nem tartalmazhat, mert az semmis.Változatlan az a szabály, hogy a tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult, továbbá az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...lehet adózott is és nem adózott is.Amikor a bt. az evaalanyiságot választotta, akkor meg kellett állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját. Ezen adóalap megállapításakor csökkentő tétel volt (lehetett) a nem vagyoni betétként megszerzett immateriális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell üzembe helyezni!)A katára, az Eva-tv. szerinti adózásra történő áttéréskor meg kellett állapítani az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját és az így fizetendő adót. Ha ezt az adót még nem fizették meg, a meg nem fizetett adót a kötelezettségek közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...forint alá csökkenhet, ha a törzstőke leszállításávalegyidejűleg az új tagok törzstőkét emelnek. Egy ilyen – valójában ázsióvaltörténő – tőkeemeléssel a tulajdoni hányadok is megváltoztathatók. [Például arégi 75 százalékos tag üzletrészének értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra, hogy a számviteli törvény 2005....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...részére értékesíti 6 millió forintért, akkor a kft.-nek ezzel kapcsolatosan csak az a feladata, hogy a cégnyilvántartásban a tulajdonosváltozást átvezettesse. Természetesen, az üzletrészt értékesítő tag ez esetben is adóköteles jövedelemhez jut, amely után az szja-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] A válaszban nem megyünk vissza az 1999. évi előírásokhoz azért, hogy a kérdező cég eljárásának helyes vagy helytelen voltára választ adjunk. A választ a jelenleg hatályos előírások alapján fogalmazzuk meg.A Gt. 143. §-ának (3) bekezdése azt szabályozza, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
1
2