6 talált cikk a számla , könyv , teljesítés időpontja , követelés , önellenőrzés , váltó kifejezésre

Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?

Kérdés: Társaságunk a havi számviteliidőszak-zárás gyakorlatát szeretné megvalósítani annak érdekében, hogy a már lezárt időszak adatai és az arra épülő riportok tartalma ne változzon. A jelenlegi gyakorlatunkban azonban nem látjuk pontosan, hogy ezt hogyan tudjuk jól megvalósítani. Gyakran találkozunk késve érkezett szállítói számlával (ami a tárgyhónapot megelőző hónapokat érinti), és az is előfordul, hogy a vevőink részére nem tudunk időben számlát kiállítani. A jelenleg alkalmazott gyakorlat szerint a késve érkezett szállítói/alvállalkozói számlákat a tényleges teljesítés időpontjára könyveljük, azaz pl. a szeptemberi teljesítésre vonatkozó alvállalkozói számlát megkapjuk november 20-án, akkor a könyvelésben alvállalkozói teljesítésként és szállítói kötelezettségként ez a számla szeptemberre kerül könyvelésre. Hasonlóan a vevői oldalon: az előbb említett alvállalkozói számla továbbszámlázása november 21-én van, viszont a könyvelésbe vevőkövetelésként és árbevételként szeptemberi teljesítéssel. (A konkrét kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.)
Válasz: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése az éves beszámoló elkészítéséhez feltétlenül szükséges határidőket rögzíti. A kérdés szerinti bizonylatok esetében: legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell azokat a könyvekben rögzíteni.

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás miatt az év végén hogyan kell könyvelni a beérkező számlákat? Cégünknél az a szokás, hogy a december hónapra szóló teljesítés után még december hónapban rögzítjük a szállítói folyószámlával szemben a költséget, az áfát, utána időbeli elhatárolásként a folyamatos szolgáltatás áfatartalmát. Helyesen tesszük? Vagy úgy kell könyvelni, mint a partnervállalkozásnál, ahol ha január hónapban állítják ki a számlát, akkor könyvelik a vevőfolyószámlára, és csak az árbevételüket határolják el decemberre? Ebben az esetben mindig eltérés van a folyószámláink között.

Kérdés: Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. A szolgáltatásra vonatkozó szerződésből kiderül, hogy a felek havi számlázásban állapodtak meg, fizetési határidőként pedig a tényleges teljesítéstől számított 25. napot jelölték meg. Az Áfa-tv. szerint ez esetben a számlában a teljesítési időpontnak meg kell egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelünk az ez évben kibocsátott szolgáltatásokról olyan számlát állított ki, ahol a számlakiállítás kelte a hónap utolsó napja, teljesítési időpont a hónap utolsó napja, fizetési határidő a hónap utolsó napja + 25 nap. Ezeket a számlákat a hónap utolsó napjával könyveltük. Mi módon javíthatnánk az eddig kibocsátott számlák dátumait?

Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?

Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?